Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című, 19 szoborból felépülő kiállítását mutatja be az idei Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában április 23. és november 27. között a magyar részvételt szervező Ludwig Múzeum.
Az idei Velencei Biennále egyik fontos témája a testek metamorfózisa lesz, és Cecilia Alemani főkurátori kiállításába is nagyon sok nőművész kapott meghívást, ráadásul ennek címe – The Milk of Dreams, azaz Álomtej – is reflektál a magyar projekt címére – mondta el a kiállítás szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője.
Boros Géza emlékeztetett arra, hogy a magyar pavilon 113 éves történetében harmadik alkalommal kap önálló bemutatkozási lehetőséget női művész.
Az álmok után egy nagyon szubjektív nézőpontú és kifejezetten női nézőpontú kiállítás lesz.
MTI/Mohai Balázs
Keresztes Zsófia fiatal, feltörekvő művész, akinek már komoly nemzetközi reputációja is van. Amit csinál, az nagyon aktuális: az identitáskeresés, a testiség különféle átalakulásai; mindez pedig most egy nagyon látványos installációban fog testet ölteni – méltatta a művészt Boros Géza, hangsúlyozva a kurátor, Zsikla Mónika szerepét is a koncepció kialakításában.
A szakember kiemelte, hogy valamennyi szobor új, a biennáléra készült alkotás, ezek elkészítése ilyen rövid idő alatt fizikailag is komoly kihívás volt.
„Bízom benne, hogy a magyar pavilon idén különösen fontos hozzájárulást ad a biennále tematikájához, és ennek megfelelően komoly figyelmet élvez majd”
– közölte Boros Géza.
Keresztes Zsófia elmondta, hogy a projekt kiindulópontja egy 2018-as bécsi kiállítása volt, amely részben Schopenhauer sündisznó-dilemmájára reflektált. Elsősorban az érdekelte, hogy az emberi kapcsolatok hogyan hatnak a személyiségre, ehhez kapcsolódott a sündisznó-dilemma, miszerint a sündisznók akaratlanul is megsebzik egymást, miközben egymás közelségére vágynak.
MTI/Mohai Balázs
Zsikla Mónika hozzátette, hogy szerették volna továbbvinni ezt a koncepciót némi magyar vonatkozással gazdagítva, ekkor merült fel Szerb Antal Utas és Holdvilág című regénye, amelynek azonban nem a parafrázisát szerették volna, hanem csak egyetlen momentumát ragadták meg.
Kiemeltük azt a pillanatot, amikor a főhős fiatal házasként elindul Velencéből saját identitásának keresésére, és ehhez a ravennai mozaikok látványán keresztül kerül közelebb.
A mozaikművészet több ezer éves hagyománya a síkbeli használathoz kötődik, Keresztes Zsófia azonban most térben alkalmazta a mozaikot, tulajdonképpen megtestesült mozaikokat hozott létre – mondta el Zsikla Mónika.
A kiállítást Velence után a Ludwig Múzeum Budapesten is bemutatja 2022. december 15. és 2023. február 26. között.
