Jótékonysági aukción árverezik el Weiler Péter Kefirszünet a metaverzumban című NFT-alkotását, aminek különlegessége, hogy egyetlen példány érhető el belőle. A képzőművész a Roadster magazin felkérésére készítette el a kétfázisú képet, ami az ország első NFT-címlapja lett. Az alkotásra március 31-ig lehet licitálni. A művész a befolyt összeget az Autistic Art Alapítvány részére ajánlotta fel, akik önálló életvitelre nem képes autista fiatalok lakóotthoni ellátását biztosítják. Weiler Péterrel beszélgettünk a képről, valamint az NFT képzőművészetre és műkereskedelemre gyakorolt hatásáról.
– A Kefirszünet a Metaverzumban képet a Roadster magazin felkérésére készítetted. Mi ihlette az alkotást?
A metaverzum nem új téma, de az utóbbi időben nagy figyelem övezi. Arra voltam kíváncsi, mit adhat a gazdagoknak és a szegényeknek a metaverzum. Abból indultam ki, hogy egy alternatív valóságban a szegények a gazdagok életét akarják élni, a gazdagok pedig abszurd módon a szegények életébe kóstolnának bele. A kép második fázisán egy építkezést látunk, ahol a teherautó platóján épp kefirszünetet tart egy munkás.
– Milyen technikával készült a kép?
Lassan huszonöt éve szinte csak digitális technikával dolgozom, a Kefirszünet a Metaverzumban is így készült. Az alkotás két képből áll, és animációval összemostam őket. Az aukció nyertese NFT-ben kapja meg a képet, illetve fizikai formában is, amin a két fázis egyszerre látható.
– Az informatikában kevésbé jártas emberek számára hogyan írnád körül az NFT-t?
Az NFT (non-fungible token, nem helyettesíthető zseton) olyan technikai megoldás, melynek segítségével digitális állományok, képek, videók, hangfájlok teljesen egyedivé tehetők, így be lehet azonosítani, hogy az adott példány kinek a tulajdona. A legdrágábban eladott NFT-k képzőművészeti alkotások, de a kereskedelem más területein is használható a technológia. Sokan azt hiszik, hogy minden NFT művészeti alkotás, de ez tévedés. Az NFT csupán technológiai megoldás.
– Hogyan változtathatja meg a művészet és a műkereskedelem világát az NFT?
Transzparenssé teheti a műtárgypiacot. Egy 50-100 éves kép esetén nehéz visszakövetni, hogy ki, mikor vette meg, hogyan járt kézről kézre. Az eredetiségvédelem egyik legizgalmasabb része, amikor be kell bizonyítani, hogy az adott kép Picasso műtermében készült. Az NFT-vel az elektronikus nyilvántartás révén adott a lehetőség, hogy tudjuk, kik voltak a kép tulajdonosai, és könnyen eljuthatunk a művészhez is. Az NFT segítségével fizikai műtárgyak is levédhetők. Emellett a művész kikötheti, hogy a tranzakciók után részesedést kapjon. Ha nem NFT-n keresztül adnak el egy alkotást, a művész csak az első alkalommal kap érte pénzt, és nem is tud róla, hogy továbbadták a művét.
– Ez a műtárgykereskedelem fellendüléséhez is hozzájárulhat?
Ha ezek a gyakorlatok elterjednek, az a műtárgykereskedelemre is nyomást fog gyakorolni, hogy hasonló feltételeket biztosítson a hagyományosan értékesített műtárgyak számára is, de ez valószínűleg nem mostanában fog megtörténni.
– Nemzetközi szinten mennyire jellemző, hogy egy olyan művész, aki korábban vászonra festett, rajzolt, átváltott a digitális alkotásra az NFT-ben rejlő lehetőségek miatt?
Abszolút jellemző. Egyre több olyan alkotást látni, ami eredetileg vászonra készült, aztán a művész lefotózta, meganimálta, és NFT-ként értékesíti. Sokan kísérleteznek az NFT-vel a művészvilágban. Nincs nagy jelentősége, hogy egy vászonképet vagy egy digitális képet adnak el NFT-ként. A vászonképnél sosem kérdőjelezték meg, hogy az az egyetlen, eredeti alkotás, mert egyedi és megismételhetetlen. Egy digitális alkotásnál más a helyzet. Az NFT elsősorban digitálisan alkotóknak jelent újdonságot, és nem csak a képzőművészeknek, hanem például a filmeseknek is. Egy rendező akár a film tulajdonjogát is át tudja adni NFT-n keresztül, így nem csak a megtekintésekből tud bevételt szerezni.
– Hogyan fogadja az NFT térhódítását a művészkánon? Megjelentek kritikus hangok is?
Az NFT platformokon a valódi műalkotások mellett megjelennek olyan tartalmak is, amik nem művészi céllal készültek, például gyerekrajzok. Aki nem merült el a témában, csak azt látja, hogy több millió dollárért kelnek el mémek, és felteszik a kérdést, hogy ugyan miért is lenne művészet az NFT. Ezzel párhuzamosan a külföldi galériák elkezdték felfedezni a nem helyettesíthető zsetonokban rejlő lehetőségeket. Ebben élen jár a New York-i Postmasters Gallery. A galéria művésze, Kevin McCoy adta el az első NFT képet 2014-ben. A Postmasters weboldalán is találhatóak NFT-alkotások. Ez a jövő. Az NFT működik, és biztos rengeteget fog még fejlődni. Majd kiderül, hogy hosszú távon mit kezdenek vele a művészek vagy éppen a spekulánsok.
– A Kefirszünet a Metaverzumban kikiáltási ára 750.000 Ft, és jelenleg ez a legmagasabb licit. Számítasz rá, hogy az utolsó napokban élesedik a licitharc?
Igen, a licitálók általában úgy taktikáznak, hogy az utolsó napokban, órákban lökik fel az árakat, de nehéz kiszámítani, mi fog történni. A bevételt száz százalékban az Autistic Art Alapítvány kapja meg. Az aukció mindig jó lehetőség a jótékonyságra. Ha 750.000 forinton marad a licit, akkor is elégedettek leszünk. Izgalmas, sok szempontból új projektbe vágtunk. Jótékony célra talán még nem is használták itthon az NFT-t, hátha ezzel az aukcióval utat is tudunk mutatni másoknak hasonló kezdeményezésekhez.
