József Jolán. Ha ezt a nevet halljuk, József Attila testvérére, életrajzírójára, emlékének ápolójára, korán elvesztett édesanyja helyébe lépő nővérére, írónőre gondolhatunk. Való igaz, hogy a testvérek sorsa szorosan összefonódott a viszontagságos évek során, de érdemes Jolán életét külön is megvizsgálnunk, mert egy rendkívül különleges, már-már extravagáns életút bontakozhat ki a szemünk előtt.
Nomen est omen
Jolán, Jocó, Lucie, Lala, Lucia ahány élethelyzet, ahány férj, annyi név és névváltozat kíséri Jolán útját. A fiatalkori ferencvárosi években a családban Jocóként becézett lány Makai Ödönnel való házasságkötésétől kezdve Lippe Lucie néven szerepelt hosszú ideig. A kor viszonyai között ugyanis, – melyeknek Makai családja is teljesen megfelt – nem nézték jó szemmel ezt a házasságkötést. A pár tagjai annyira távol helyezkedtek el egymástól a társadalmi ranglétrán, hogy Makai komoly, de leginkább vesztes harcokat folytatott családjával Jolán befogadásáért. Praktikus megoldásnak tűnt, egy erdélyi hölgy, Lippe Lucie irataival igazolnia őt, és a házasságkötés után Jolán a József családban is arra kért mindenkit, hogy ezen az új nevén szólítsák. Ez nem keltett különösebb megütközést, édesanyja, húga is elfogadták a kérést, és József Attila innentől kezdve Drága Lucie! vagy Luciekém megszólításokkal kezdi nővérének írt leveleit. A József Attila halálhíréről és temetéséről a sajtóban megjelent híradásban, már harmadik férje nevével, de még mindig a Lucie névváltozatával, Dr. Bányai Lászlóné József Lucia néven szerepel, pedig ez előtt Makai már József Jolán néven is feleségül vette. No de a házasságokról később.
Egy nő színeváltozása
József Jolán a ferencvárosi nyomornegyedben is mindig kitűnt extravaganciájával. Öltözködésében, beszédében, és egyáltalán egész stílusával igyekezett valami egyedit, utánozhatatlant magára venni és a környezete felé közvetíteni. A visszaemlékezések és fotók tanúsága szerint is szép külsővel megáldott lánynak ez nem okozott különösebb nehézséget. A gyermekkorban átélt nyomor, szenvedés, a család apa nélkül maradása egy valamiben biztossá tette. Nem akarta a proletárok életét élni, többre, jobbra vágyott, egész életében igyekezett kijutni a fényre a nyomor sötétjéből. A munka nem volt idegen számára. Egész életét végigkísérő elképzelése volt, hogy önállóan, saját munkája árán teremtsen magának megfelelő egzisztenciát, és hozzon létre valami olyat, amely megkülönbözteti őt sors- és kortársaitól. Ezért szivacsként szívta magába a környezetéből hozzá eljutó azon tulajdonságokat, külső és belső jegyeket, amelyek ezt a célt szolgálták, és igazi kaméleonként tudott alkalmazkodni azokhoz a szerepekhez, amelyeket az élet felkínált, és amelyekről úgy gondolta, hogy hozzájárulhatnak a születésével számára predesztinált környezetből való kitörésre. Mindig gondosan ügyelt rá, hogy lehetőség szerint felfelé bukjon a ranglétrán. Bár éppen családja megélhetésének rá is nehezedő terhe, és a testvéreiért élete végéig érzett nagyfokú felelősség, valamint a társadalom aktuális működése miatt ez igazából nem sikerülhetett neki. Komoly energiákat mozgatott meg azért, hogy a szegénység gúnyáját levethesse és egy jobb világ felé indulhasson el.
Világok vonzásában – a mozi
Jolán egészen fiatalkorától kezdve dolgozott, és ennek az egyik első, nagyon fontos helyszíne egy Mester utcai „mozgó” volt, ahogy annak idején nevezték. A mozi nem csak Jolán, de számtalan nehéz sorsban élő ember életének fénypontja volt, ahol elérhető áron, néhány órára ki lehetett szakadni a mindennapok borús világából. A vásznon olyan női sorsok is megelevenedtek, amelyek óriási hatással voltak a fiatal lányra, és egy jobb világ ígéretét hozták. A szerencsés helyzet a filmekben mindig egy jobb körülmények között élő, a szerencsétlen sorsban élő nőkön készséggel segítő úriember képében érkezett, aki természetesen nőül vette szíve választottját és ezzel segítette egy sokkal kedvezőbb élethelyzethez. A moziban az idő előrehaladtával már az egész József család dolgozott, és a gyerekek tulajdonképpen mindenfajta kontroll nélkül nézhették meg a kor mozijába érkező filmeket. Jolán itt tapasztalhatta meg életében először, hogy mit jelent önálló keresettel rendelkezni, és szőtte tovább álmait komolyabb fizetésről és az önállóbb életről.
Férjek és szerepek
Egy országos hírű sportoló, jó lakás és önálló munka – életre szóló következményekkel
Az élet kezdetben beigazolta Jolán ábrándjait, és a moziban megismerkedett első férjével, akiről az írások ugyan ritkán tesznek említést, mégis óriási szerepet játszott a család életében. 1914. augusztusában vette feleségül az ekkor 15 éves Jolánt Pászti Elemér tornászbajnok, aki jól fizető állással rendelkezik egy egyetemi gazdasági hivatalban. Az egész József családot magához vette Üllői úti, több szobás összkomfortos lakásába, Jolánnak szintén állást szerzett az egyetemen. Nagy ugrás következett be a Mama és a testvérek életében ezzel a házasságkötéssel. Jolán lába alatt kezdett megszilárdulni a talaj, József Attila pótapát is kapott. De sajnos a háború közbeszólt, Pásztit elvitték katonának, aki távollétében is maximálisan gondoskodott a családról. Jolán életében katasztrófa következett be azzal, hogy teherbe esett férjétől, gondolni sem akart a gyermekvállalásra, azzal fenyegetőzött, hogy megöli a gyermeket, aki az elképzelései szerint csak hátráltatná megkezdett útjában az önállósodás felé, de ekkor még ő is szinte gyermek. A kisfiú érkezése végül boldogságot hozott a családba, de korán búcsút kellett venniük Pacótól. A gyász lehengerelte a családot, Pászti a fronton vigasztalódott és egy olyan nemi betegséggel tért haza, amely Jolán számára a jövőben lehetetlenné tette újabb gyermek vállalását, többek között ez is az oka annak, hogy Etelka húgát végül átengedte második férjének, Makai Ödönnek.
A gáláns ügyvéd, aki oltalmába veszi a családot
Makai Ödönnel egy gépírói munka révén ismerkedett meg, aki udvarlás közben mindhiába igyekezett Jolán körülményeit firtatni, mígnem egy alkalommal vasárnapi ebédre látogatta meg a családot a Ferenc téren, ahol szembesült a valósággal. Elhatározta, hogy nem csak Jolánt, de az egész családot felkarolja és támogatja. Jolán most eggyel nagyobbat léphetett előre, Lippe Lucie álneve mögé rejtőzve igyekezett nem csak jó feleséggé, de saját testvérei mostohaanyjává is válni, a Mama időközben elhunyt, abban az időszakban, amikor a család a Ferenc téren lakott. Makai igyekezett József Attilát is a „normális” útra terelni, több helyen szerzett neki állást, pótapaként nem tudott ugyan közel kerülni a testvérekhez, de gyámként mindent megtett a boldogulásukért. Jolánnal Hódmezővásárhelyre költöztek, ahol a fiatal nő számára kinyílt a világ, házukból irodalmi-kulturális szalon lett, ahol megfordultak a kor művészei, esteket tartottak, ahol időnként Jolán is megcsillantja magát nem csak szervezőként, de fellépőként is. Az önmegmutatás vágya töretlen benne, élete során Győrben színésznőként is kipróbálta magát, kevés sikerrel. Az írás iránti vonzódás már ekkor megjelent életében, József Attila tanítgatta, ötleteket adott neki, mit és hogyan próbáljon írni. Férjére támaszkodva továbbra is a fény felé törekedett, művelte magát, a társasági beszélgetésekben is meg akarta csillogtatni műveltségét. Szóhasználata egészen átalakult, beleolvadt az új környezetébe, amelynek folyamatosan megfelelni igyekezett. Egyvalaminek azonban nem tudott eleget tenni, Makai egyre erősödő családalapítási vágyát nem tudta kielégíteni, jobbnak látta, ha a könnyebben kezelhető, a körülményekhez mindig megfelelőbben alkalmazkodó lánytestvérét veszi el inkább Makai, ő pedig járja tovább saját útját az önmegvalósítás felé.
Tartós, de nem végleges házasság egy rajongóval
Dr. Bányai László ügyvédjelölt erős meggyőződéssel volt afelől, hogy megteremtheti Lala számára – ahogyan ő hívta Jolánt – a megfelelő környezetet. Ő maga is írt, így az írás iránti vágy, az íróként való megmutatkozás szándéka is összekötő kapocs lehetett volna közöttük, de Jolán inkább az önállósodás terepét biztosító társat látott Bányaiban. Nehezen vetkőzte le az úriasszony életformát, és ez konfliktusok forrásává vált közöttük. Többször szakítottak, majd kibékültek, az utókorra maradt levelezésük meglehetősen szélsőséges érzelmekről árulkodik. Végül ez a házasság is válással végződött.
„Egész élete színészi alakítás volt”
– mondta róla József Etelka. Már kislány korában színésznőkhöz hasonló öltözékekben járt, a mozi olyan mély lenyomatot hagyott benne, amely meghatározta további sorsát. A végül újságíróként és a József Attila hagyaték gondozójaként önmagára talált nő hatalmas önállósodási vágya mellett sem igazán boldogult soha lelki támogatás nélkül. József Attilához hasonlóan több öngyilkossági kísérlete is volt, többször emlékeznek róla zaklatott idegállapotú emberként. Magánéletének sikertelensége élete végéig elkísérte. Halála élete kezdetének helyszínén, a Ferencvárosban érte, a Bakáts téri klinikán hunyt el, 1950 nyarán.
(A szerző József Attila életével kapcsolatos irodalmi sétákat vezet Ferencvárosban.)
