Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén.
Származásukról már 2400 éve vita folyik, egyes feltételezések szerint Kis-Ázsiából vándoroltak be, mások úgy vélték, hogy a térség őslakói voltak.
A Firenzei Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói 82 egykoron a térségben élt ember maradványaiból gyűjtött DNS-mintákat elemezték, az 1000-2800 éves maradványokat 12 régészeti lelőhelyen tárták fel Közép-és Dél-Olaszországban.
A DNS-mintákat összehasonlították más ősi népcsoportok és a mai ember DNS-ével és azt találták, hogy etruszkoknak, akik nem indoeurópai nyelvet beszéltek, hasonló genetikai profiljuk volt latinnyelvű szomszédjaikkal.
Felfedezésük ellentmond azoknak a korábbi elméleteknek, hogy az etruszkok máshonnan jöttek, mint latinnyelvű szomszédjaik. A kutatók szerint mindkét csoport a Kaszpi-tenger sztyeppéinek térségéből érkezett. Miután a bronzkorban letelepedtek és gyökeret vertek a mai Itália északi és keleti részén, asszimilálták kultúrájukba a más nyelvet beszélőket, amikor virágzó civilizációvá fejlődtek a Kr.e. hetedik században, uralva Itália középső részét.
Róma megalakítása után azonban, a Kr.e. harmadik századra a római köztárság vált uralkodóvá a térségben és asszimilálta az etruszkokat Kr.e. 90-re.
David Caramelli, a Firenzei Egyetem antropológus professzora szerint a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányuk megkérdőjelezi azt a feltételezést is, hogy a hasonló genetikájú emberek hasonló nyelveket beszélnek.
„Egy jóval összetettebb forgatókönyvet feltételez, amely a korai olaszajkúak asszimilációjáról szól az etruszk nyelvű közösség által”
– írta közleményében Caramelli.
Az régóta közismert volt, hogy etruszkok a rómaiakra hagyták örökségül vallási szertatásaikat, a fémfeldolgozást, a gladiátorok párviadalát, építészeti és mérnöki innovációikat, ezek változtatták át Rómát egy éretlen településből nagyvárossá. Földrajzi származásukról, nyelvükről azonban keveset tudtak a tudósok.
A görög történész Hérodotosz egykoron arról írt, hogy anatóliai, égei-tengeri népektől erednek, akik a mai Törökország nyugati részéről vándoroltak nyugatra, az éhínség elől menekülve. Egy másik görög történész, Dionüsziosz szerint azonban az olasz sziget őslakói voltak.
Most hogy a több évezredes vitára pont került, a kutatók azt tervezik, hogy egy szélesebb körű genetikai vizsgálatot folytatnak a római birodalom más térségeiből származó ősi DNS-eket felhasználva, hogy további részleteket tudjanak meg az etruszkok és nyelvük eredetéről.
