Kiállítást szentel az 1900-as években élt úttörő Lilian Blandnek a belfasti Ulster Múzeum. A sajtófotósként dolgozó, dohányzó, nadrágot és kezeslábast viselő, kerékpározó Bland volt az első nő, aki maga tervezte és építette repülőgépet vezetett.
Bland 1910-ben szállt fel gépével az Antrim megyében lévő Shane-kastély fölé. Repülője a Mayfly nevet kapta, utalva arra, hogy „vagy fog repülni, vagy nem (It may fly, it may not)”.
Míg más úttörő nők, mint Amelia Earhart ünnepelt hírességgé váltak, Bland sikerei a feledés homályába merültek. Az Észak-Írországi Nemzeti Múzeumok közé tartozó Ulsteri Közlekedési Múzeum kiállítása azonban változtatni kíván ezen.
„Az elmúlt években története új életre kelt. Nem vetette alá magát az Eduárd-korszak szabályainak és nem hagyta, hogy a nőkre vonatkozó korlátozások bármilyen módon visszatartsák. Lilian nagyon inspiráló, nemcsak a fiatal lányoknak és nőknek, hanem mindenkinek”
– mondta Clare Ablett kurátor.
Bland 1878-ban született az angliai Kentben. Az Eduárd-korszak társadalmában a nők üres életet éltek tele üres fecsegéssel – mondta egykor. Ehelyett ő vadászni és lőni járt, úgy lovagolt, mint a férfiak, és útmutatást írt a biztonságos leesés praktikáiról, valamint sajtófotósként dolgozott. Anyja halála után elhagyta Angliát, apjával Észak-Írországba költözött.
A repülés iránti érdeklődését Louis Blériot francia mérnök, pilóta sikerei keltették fel, és miután egy légibemutatón jegyzeteket készített, hazatérve megtervezte saját siklórepülőjét. A gépet, a Mayflyt 1910. augusztus 31-én avatta fel, kevesebb mint egy mérföldet (1600 métert) repülve.
Ezután repülőgép-építéssel és Ford autók értékesítésével foglalkozott, majd miután férjhez ment unokatestvéréhez, Charles Blandhez, 1912-ben Kanadába emigrált, ahonnan csak lányuk halála után tért vissza Angliába. Cornwallban élt haláláig, 1971-ig.
Teljesítménye és sikerei csak első repülésének századik évfordulóján, 2010-ben kaptak ismét hangsúlyt, amikor egy antriumi történelmi társaság Bland emlékére táblát avatott, a hatóságok pedig róla nevezték el a korábbi Glengormley-parkot és a Mayflyt ábrázoló szobrot helyeztek el a területén.
