Mi az a hosszú Covid és kiknél, miért alakul ki?

Százezreket sújthat az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) leküzdése után ismeretlen okból jelentkező hosszú covid szindróma Németországban egy hétfőn ismertetett becslés szerint, a szövetségi kormány több millió eurót fordít a tünetegyüttes kialakulásának megértését és a betegek gyógyítását szolgáló kutatásokra.

A szakértői becslések szerint a SARS-CoV-2-fertőzésen átesettek 10 százalékánál alakulnak ki a hosszú távon fennmaradó panaszok. Ez a bő 3,5 millió regisztrált fertőződés alapján legalább 350 ezer embert jelent.

Ez „hihetetlenül nagy szám” – emelte ki berlini tájékoztatóján Anja Karliczek oktatási és tudományos kutatási ügyekért felelős miniszter.

Rámutatott: senki nem tudja megmondani, hogy kinél és miért alakulhatnak ki a vírus leküzdése utáni makacs tünetek, például a visszatérő fejfájás, az állandó nehéz légzés és a szűnni nem akaró kimerültség.

Kifejtette, hogy az eddigi adatok szerint a szindróma a fertőzés lefolyásától és a fertőzés előtti egészégi állapottól függetlenül lép fel, így nem ritkán olyan embereket is leterít, akik erejük teljében voltak, és észre sem vették, hogy a SARS-Cov-2 bejutott a szervezetükbe. Előfordul, hogy a betegek hónapokra kiesnek a munkájukból.

A tünetegyüttesnek még általánosan elfogadott neve és meghatározása sincs. Ez is azt indokolja, hogy összegyűjtsék az eddig felhalmozott tudást, és támogassák a további kutatásokat.

Erre szolgál a szövetségi kormány új, ötmillió eurós (1,75 milliárd forint) keretösszegű programja, amellyel elsősorban a szindróma jellegzetességeinek minél alaposabb feltárását és terápiás módszerek kifejlesztését ösztönzik – mondta Anja Karliczek.

A tartományi kormányok hatáskörébe tartozó oktatás szövetségi szintű támogatásával és a tudományos kutatás állami szervezésével és finanszírozásával foglalkozó minisztérium vezetője elmondta, hogy már tavaly kialakítottak egy hálózatot a SARS-CoV-2 által okozott betegség (Covid-19) ügyében folytatott kutatások összefogására. A 36 egyetemi klinikából álló hálózat munkáját a szövetségi kormány 150 millió euróval támogatja, ezt egészíti ki az új program.

Németországban továbbra is gyengül a vírus B.1.1.7-es jelzésű, úgynevezett brit változatának szétterjedése révén kibontakozott harmadik járványhullám, amelyben kevesebben fertőződtek és haltak meg, mint a kevésbé veszélyesnek tartott vírusvariánsok által okozott második hullámban.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 1978 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez több mint 25 százalékos csökkenés az egy héttel korábbi 2682-höz képest. Az új esetekkel együtt 3 681 126 ember szervezetében mutatták ki a vírust.

A legfontosabb járványügyi mutatóként számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság – a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma – 35,10-re süllyedt az egy héttel korábbi 62,50-ről.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 36-re csökkent az egy héttel korábbi 43-ról. Az új halálesetekkel 88 442-re emelkedett a járvány halálos áldozatainak száma Németországban.

A Covid-19 elleni védelmet szolgáló oltásokból vasárnapig csaknem ötvenmillió adagot – 49 940 729 dózist – adtak be. Legalább egy adagot a lakosság 43 százaléka – 35 755 407 ember – kapott. Teljes oltással a lakosság 17,6 százaléka – 14 615 052 ember – rendelkezik.

Megosztás: