A Bartók Tavasz egyik legnagyszabásúbb produkciója A megégetett hűtlen asszony című, régi stílusú székely balladát dolgozza fel, amelynek története univerzális: az elsöprő erejű szerelemről, szenvedélyről, hűtlenségről, féltékenységről és bosszúról szól. A közönség május 21-én nézheti meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Honvéd Férfikar online közvetített előadását. A hűtlen feleségről Zs. Vincze Zsuzsa forgatókönyvíró-dramaturg-társrendezőt kérdeztük.
Hogyan jött az ötlet, hogy épp ezt a történetet dolgozzák fel?
A Müpa vezérigazgatója, Káel Csaba javasolta még tavaly, hogy keressünk olyan témát, amelyet az egész világon mindenhol értenek, amely Kínától Dél-Amerikáig minden embert érdekelhet. Eszünkbe jutottak a népballadák történetei. A kezünkbe akadt a Barcsai, vagy más címen A megégetett hűtlen asszony balladája: ez egy régi stílusú, székelyföldi ballada, amely olyan rettenetesen kegyetlen történet, hogy eddig nem is nagyon nyúltak hozzá. Azonnal megragadott az az egyszerű, nyers erő, amellyel a szerelmet, a hűtlenséget, a megcsalást ábrázolja.
Bűnügyi táncdrámát írtak belőle.
Igen. Az eredeti ballada nagyon keveset mesél el a történetből. A balladai homály sok mindent eltakar. Szörnyű a történet, de vajon miért történhetett ez az egész? Mi lehetett az oka? Nyomozni kezdtünk. A mi történetünk szerint a lány – akinek a szerelme az a bizonyos Barcsai volt, aki elment hosszú időre katonának – nem várta meg, hogy hazaérjen a katonáskodásból, férjhez ment (férjhez adták) valakihez, akit nem szeretett. Belecsöppenünk a lakodalmába, és pont ekkor tér haza Barcsai. A régi társadalomban nem volt válás, a szerelem már nem kerülhetett előtérbe akkor, amikor egy házasság megköttetett: a nő életének ezzel vége lett, és a ballada történetében ez vezetett a tragédiához. A mi nyomozásunk azonban főként az emberi lélekben történt: megvizsgáltuk, mi mehetett végbe a nő lelkében, de a férjében is, aki eleinte tiszta szívvel, őszinte szeretettel fordult a felesége felé. Akárcsak a régi nagy szerelme. Itt nincs is igazán negatív szereplő, csak áldozatok, elszenvedők vannak.
Nem vidám téma.
Nem. De mégis fontos az üzenete. Azt akarjuk üzenni ezzel az előadással, hogy becsüljük meg az igaz szerelmet, várjuk meg az életben a szerelmünket. A rossz választásnak beláthatatlan következményei lehetnek: ha a test nem is pusztul el olyan brutálisan, ahogy a balladában, a lélek ma is belehal. A szerelem a legfontosabb dolog a világon. Ez ma is aktuális. Mindig aktuális.
Kinek a nézőpontjából ismerjük meg a történetet?
A hűtlen feleség a főszereplő. Az ő lelkének a rezdüléseit ismerhetjük meg a legjobban. A szenvedést, amelyet az okoz, hogy szeret egy férfit, de máshoz megy feleségül. Látjuk, érezzük, hogy milyen kilátástalannak érzi az életét.
De a férfiak nézőpontját is megmutatjuk. Barcsait elsodorta az élet a szeretett lány mellől. És ott van a férj: ő egyszerűen csak szeretni akarja a feleségét. Aztán átfordul benne valami, és képes lesz a gyilkosság iszonyú tettére: ezt borzalmas szenvedés előzte meg. Ezt a folyamatot próbáljuk megmutatni. Felmentés persze nincs: egyszerűen csak a lelki folyamatokat ábrázoljuk. A balladákra jellemző homályos, derengős hangulat megmarad, de a történet összeáll, és a végére minden kiderül. A zárójelenet katartikus és felejthetetlen: élőben elsöprő erejű a táncosok és a kórus közös alakítása. Remélem, ez az online közvetítésen is átjön majd.
Régóta nem volt ilyen nagyszabású előadás magyar táncszínházban. Kik az előadók?
Fantasztikus ifjú táncos tehetségek nőttek fel az elmúlt időszakban. A férj szerepében csodálatos alakítást nyújt Tókos Attila, a feleséget alakító Oltárczy Mária szintén elképesztő: a kamerák segítségével például közelről látható az arca – az is, ahogyan sír, és folynak a könnyei: ezt a mélyen átélt játékot bármelyik hollywoodi színésznő megirigyelhetné! Barka Dávid is nagyszerű a szerető szerepében: a csillagok különlegesen szerencsés együttállása ez. A tánckar is fiatal, tele erővel. Mindenki át van most itatva boldogsággal, mert ez az első előadás a járvány kitörése óta. Tavaly április 4-én lett volna a premier, de akkor elmaradt. Mostanra mindenki ki van éhezve erre a bemutatóra. Hihetetlenül lelkes minden résztvevő, a színfalak mögött és a színpadon egyaránt.
Eredics Benjamin a darab zeneszerzője az eredeti népzene mellett világzenei műveket írt az előadás kísérő zenéjének. Az előadás végén elhangzik egy nagy erejű balladai kórusmű.
A magyar népdalokban minden téma megtalálható! Minden szövegnek fontos dramaturgiai szerepe van. Csodálatos a népköltészet: az ember szívében lejátszódó folyamatok, a szerelem, a bánat, a vágy, a hűtlenség – egyszerűen minden megjelenik benne!
Az előadásban két Kodály-művet is megszólaltató Honvéd Férfikar is egyedülálló: ez a 45 férfihang olyan erőt képvisel, hogy már az elején tudtuk, hogy mindenképp bele szeretnénk tenni ebbe az egészen újszerű darabba. Férjemmel, Zsuráfszky Zoltánnal – aki évtizedek óta alkotótársam és egyben a darab rendező-koreográfusa – reméljük, hogy ismét egy komplex és egyedülálló összművészeti előadás született a közös munkánk nyomán.
Az előadás a Bartók Tavasz keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. Premierjét online közvetítik, szeptember 24-én a tervek szerint közönség előtt is előadják a Müpában.
- A Bartók Tavasz virtuális színháztermébe a belépés díjtalan.
