Felavatták Tandori Dezső, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító és felesége, Tandori Ágnes síremlékét szombaton a Fiumei úti sírkertben Budapesten.
Tandori Dezső kultusza tovább élésének első állomásaként avatták fel a Jovánovics György szobrászművész által készített emlékművet – hangzott el a budapesti ünnepélyes síremlékavatáson.
“Egy emlékoszlopot avatunk, amely abszolút idegenben születettnek a sírját jelöli ki. Nem temetünk, hanem avatunk. Egy szobrot, amit Jovánovics György készített”
– hangsúlyozta Földényi F. László irodalomkritikus, esztéta, esszéíró, egyetemi tanár. Mint mondta, a szobrászművészről Tandori Dezső így vallott: távoli, de legeslegközelebbi jóbarátja és pályatársa neki is köszönhető, hogy a minimalista szobrászat ilyen közel állhat hozzá.
Földényi F. László szerint Tandori Dezső versei között betűkből álló szobrok is megtalálhatók. Híres Hérakleitosz-emlékoszlop című verse mellett az Egy talált tárgy megtisztítása, a Töredék Hamletnek kötetsor zuhatagjai vagy a Koppar köldüs szövegei, “amelyeket el se kell olvasnom, elég őket néznem, hogy háromdimenzióban lássam az irodalmat” – hangsúlyozta.
“Ha Tandori verseire gondolok, és közben felidézem őt magát is, a személyét, akkor valami olyasmit látok magam előtt, mint ez a hasáb, amely előtt most állok, és amely több mint sírkő, több mint szobor, mintha egy távoli idegen civilizáció küldte volna ide a Földre ezt az oszlopot. Ez a kőhasáb ugyanannak az abszolút idegenségnek a szülötte, amely Tandorit is ide küldte közénk”
– mondta.
Kifejtette, hogy Jovánovics György alkotása a funerális művészet különleges példája. Nyomott hagy annak a két embernek, aki nyomtalanul eltűnt. Nem megidézi őket, hanem folytatja azt, amit Tandori Dezső és felesége abbahagytak.
“A T.D. sírverse című költemény nem a múltat végképp befejezetté nyilvánító sírfeliratként jelenik meg az oszlopon, hanem mint ami éppen most születik meg, miközben elolvassuk”.
Tandori Dezső 80 éves korában 2019. február 13-án hunyt el.
