Rengeteg mindenről híres ez a település. Elég csak beütni a nevét a keresőbe, máris kedvünkre tallózhatunk a több mint egy millió találat között.
Az ezerkilencszázas évek elejének Budapest után az egyik leggazdagabb kulturális központja Nagyvárad, igazi polgárváros.
Az egyik legjobb bonmot Réz Pálhoz fűződik, miszerint a városban élők (és az onnan elszármazottak) két csoportra osztják az emberiséget: váradira és nem váradira, és szerintük az előbbiek vannak többen.
1900-ban összesen 47 018 lakosa volt a településnek, ebből 44 750 magyar anyanyelvű. Ez időtájt 5 napilap (!) jelent meg a városban, és mindegyiknek volt kulturális melléklete.
1940-ben 21.000 zsidó élt Nagyváradon, ez volt a budapesti után a második legnagyobb közösség. 1944-ben gyakorlatilag valamennyiüket deportálták. A háború után mintegy 3.500-an tértek vissza a haláltáborokból.
Székesfehérvár után a partiumi városban temették el a legtöbb magyar királyt, a városalapító Szent László mellett Luxemburgi Zsigmond magyar királyt és német-római császárt, valamint feleségét, Máriát is itt helyezték örök nyugalomra.
2011-ben a város lakóinak száma 196.367 fő, ebből 46.518 magyar.
Az itt látható képek készítője, Kovács Bodor Sándor most először járt Nagyváradon.
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
A szövegben történelemhamisítással felérő csúsztatás van itt: „Székesfehérvár után a partiumi városban temették el a legtöbb magyar királyt, a városalapító Szent László mellett Luxemburgi Zsigmond magyar királyt és német-római császárt, valamint feleségét, Máriát is itt helyezték örök nyugalomra. A dokumentumokkal is bizonyítható királysírok mellett a történészek szerint több más magyar király – többek között II. István és a Bihar megyei Körösszegen meggyilkolt IV. László – is Nagyváradon nyugszik. A sírok feltárása európai-uniós támogatással jelenleg is zajlik.” Ma már pontosan tudjuk, hány magyar királynka van végső nyughelye Váradon, semmi nem idnokol különféle feltételezéseket. Az említett I. László, I. Mária és Zsigmond (akiket a várban temettek el) csupán II. István temetkezett el egy Várad melletti monostorban, Váradhegyfokon (Váradelőhegyen), egyikőjüknek sem sikerült azonosítani és feltárni a maradványait, ilyen kutatás már nem is folyik, mivel a sorozatos, évszázadokon át zajló dúlások után már csupán a várbeli székesegyház egykori helyét tudták körvonalazni a szakemberek, emléktáblákkal jelölve meg a királysírok feltételezett locusát. Az 1290-ben Körösszegen meggyilkolt IV. Lászlót nem Váradon, hanem az egykori csanádi székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
Kedves László, nem volt célom a történelemhamisítás. Az ominózus mondatokat kitöröltük. Kovács Bodor Sándor
Kedves Sándor, azt én sem állítottam, hogy szándékosan hamisított, csak a ferdítés tényére utaltam ezzel. Mentségére én magam hozom fel, hogy bizony ma is sok közlésben tér vissza minduntalan a tévhit különböző koronás fők Váradon történt eltemetéséről, sőt, túlbuzgó lokálpatrióták hangzatos nevekkel és felduzzasztott számokkal operálnak, de a tudomány mai állása szerint az a helyzet, amit jeleztem: „csak” három uralkodónk maradványait rejti a vár, a negyedikét pedig az ún. Macskadomb. A fotóriport mindenesetre parádés. 🙂
Köszönöm a válaszát.