+ Interjú

Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van

MTI/Balogh Zoltán

Karikó Katalin kutatóbiológus az MTA 194. közgyűlésén, 2021. május 3-án tartott ünnepi előadását követően röviden beszélt az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, a kiskorú gyermekek és várandós édesanyák vakcinálásáról, a vírusvariánsok elleni hatékonyságról, a harmadik oltás szükségességének lehetőségéről, továbbá egy lehetséges új variáns elleni vakcina kifejlesztéséről is. (forrás: mta.hu)

– Az utóbbi hetekben a közbeszédben előtérbe került a különböző típusú vakcinák hatásosságának kérdése. Mit lehet tudni az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, különösen a Pfizer/BioNTech vakcina hatásosságáról? Mekkora mintán végzett vizsgálatok támasztják alá az eredményeiket?

– A Pfizer/BioNTech vakcina klinikai tesztelése 2020 novemberében lezárult. A vizsgálatban 44 ezer fő vett részt. Közülük 22 ezer a koronavírus elleni vakcinával lett beoltva, a másik 22 ezer fő pedig placebóval. A két csoport eredményeit összehasonlítva elmondható, hogy a vakcina hatásossága 95 százalék fölött van.

– Sajtóhírek szerint a 16–18 éves korosztály immunizálását Pfizer/BioNTech vakcinával tervezik Magyarországon (az immunizálás azóta megkezdődött – a szerk. megj.). Mit gondol, szükség lehet a még fiatalabbak immunizálására is? Folynak ezzel kapcsolatban vizsgálatok?

– A 12–15 éves korosztály számára kifejlesztett vakcina klinikai tesztelésébe kétezer tinédzsert vontunk be. Ezek a vizsgálatok már eredményesen lezárultak. Jelenleg az amerikai és az európai hatóságok előtt áll engedélyeztetésre (időközben a vakcina megkapta az engedélyt az USA-ban – a szerk. megj.). A 12 év alattiak számára kifejlesztett vakcina klinikai tesztelése is elkezdődött márciusban. Ezek a tesztek hat hónapos kortól indulnak, és 11 éves korig terjednek ki. Nemcsak a Pfizer, hanem a Moderna is megkezdte a hat hónapos kortól adható vakcina klinikai tesztelését. Hangsúlyozom, hogy ezek a vakcinák még nincsenek bevezetve, jelenleg a klinikai tesztelésük zajlik.

– Egyre több hír érkezik a várandósok oltásának biztonságosságáról is. A jelenlegi információk alapján nem egyértelmű, hogy a kismamáknak mikor érdemes felvenni a második oltást: a szülés előtt vagy után? Figyelembe véve, hogy az időpontok ezt megengedik.

– Legjobb tudomásom szerint ajánlott, hogy a kismamák mindkét oltást felvegyék, kivéve akkor, ha a második dózisra már a harmadik trimeszter során kerülne sor. Akkor az ajánlás az, hogy a kismama a szülés után kapja meg. Nagyon fontos, hogy a vakcina nemcsak az anyát, hanem a magzatot is védi.
A fertőzés mindenképpen sokkal veszélyesebb rájuk nézve. A klinikai tesztek már befejeződtek, részben a Moderna termékével. A Moderna a Harvarddal végezte a vizsgálatokat, a Pfizer tesztjei pedig folyamatban vannak kétezer várandós bevonásával.

– A Pfizer elnök-vezérigazgatója, Albert Bourla nemrégiben a CNBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a beoltottaknak a későbbiekben szükségük lehet egy harmadik oltásra is. Mi ennek az oka? Ezzel összefüggésben mit lehet arról tudni, hogy mennyire hatékony a vakcina az újonnan felbukkanó vírusvariánsokkal szemben?

– Valójában még nem tudjuk, hogy szükség lesz-e a harmadik injekcióra. Ha azt látjuk, hogy azok, akik két oltást kaptak, megfertőződnek, akkor lehetőség van harmadik, negyedik vagy akár tizedik dózis beadására is. Ugyanis az mRNS-vakcinák esetén bármennyi dózist be lehet adni, lehet ismételni, nem zárja ki a korábbi vakcinálás az újabb adag beadását.

A variánsokra állandóan tesztelünk. Jelenleg az ismert, hogy a vírus brit és brazil változata ellen ugyanúgy véd a vakcina, mint a vuhani ellen. Valamivel kisebb a hatásossága a vírus dél-afrikai variánsa ellen. A továbbiakban a New York-i és egyéb helyeken felbukkanó variánsokat teszteljük. Hozzáteszem, hogy az ellenanyag az első védelmi vonal, de van egy második is, ez pedig a sejtes védelem, amit még nehezebb a variánsoknak kikerülni. Ez azt jelenti, hogy van egy első védelmi vonal, ebben az ellenanyag a vérben cirkuláló vírusokat tudja hatástalanítani, és van egy második, ahol az antigén-specifikus T-sejtek felismerik a fertőzött sejteket, és elpusztítják őket.

– Ha felbukkan egy olyan vírusvariáns, amely ellen a vakcina nem hatékony, akkor körülbelül mennyi időre van szükség ahhoz az új vírusvariáns azonosításától, hogy az újonnan kifejlesztett vakcinák nagy mennyiségben az oltópontokra kerüljenek?

– Körülbelül hat hétre van szükségünk ahhoz, hogy létrehozzunk egy új vakcinát, és a technológia egyre fejlődik. Azt pontosan nem tudom megmondani, hogy milyen gyorsan kerülne ez a vakcina az oltópontokra. Ha nem kell újra lefolytatni egy III-as fázisú klinikai vizsgálatot, akkor sokkal gyorsabban létre lehet hozni az új vakcinát, és így az oltópontokra is hamarabb kerülhet.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top