Néhány esztendeje óriási szenzációnak számított, hogy egy egész estés amerikai gyermekfilm díszletei közül került elő a magyar avantgárd festészet egyik legkiemelkedőbb alakjának elveszettnek hitt műalkotása.
Hollywoodi történet Hollywoodból
Évekkel ezelőtt Barki Gergely művészettörténész és lánya mozizni mentek, hogy családi programként megnézzék a Stuart Little, kisegér című filmet. A szakember az 1999-es vígjáték egyik jelenetében kiszúrta Berény Róbert, a kiváló avantgárd festő eltűntnek hitt az Alvó nő fekete vázával elnevezésű festményét. Ezen a filmkockán a Dr. House című sorozat főszereplője, Hugh Laurie és filmbeli felesége Geena Davis nappalijának hátterében tűnik fel a műalkotás. A jelenetben a szülők, a Jonathan Lipnicki által megformált George Little és „testvére” Stuart Little, a kisegér – akinek a Vissza a jövőbe filmtrilógia sztárja, Michael J. Fox adta hangját – látható.
Krimibe illő nyomozás a hetvenmilliós kép után
Az esetet követően Barki Gergely felvette a kapcsolatot a részben a Hatodik érzék rendezője, M. Night Shyamalan által írt film készítőivel. Kiderült, hogy a festményt egy régiség felvásárlás alkalmával a filmstúdió egyik kellékesének asszisztense Kaliforniában, egy pasadenai régiségboltban vásárolta a produkció számára. Az 1999-es film befejezése után a képet kölcsönadták a Family Law című szappanopera munkálataihoz, ahol egy időre ismét elveszett a műalkotás. Az asszisztens hosszas keresgélést követően akadt a festmény nyomára a filmstúdió egyik raktárában, majd megvette azt a cégtől. A magyar kutatók a kapcsolatfelvétel után be tudták azonosítani Berény elveszett alkotását Amerikában. A kép a festő halála után jutott a tengerentúlra. Berény Róbert lánya 1956-ban disszidált, s valószínűleg ekkor hagyta el az országot a festmény is. A kép 2014. december 13-án 70 millió forintért kelt el egy budapesti aukción.
Berény Róbert munkássága
A Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas festőművész 1887. március 17-én született Budapesten. Berény Róbert képzőművészeti tanulmányait 1904-ben kezdte a fővárosi Zemplényi Tivadar Mintarajziskolájában. Egy évvel később a híres festészeti és szobrászati magániskola, a párizsi Julian Akadémia tanulója lett. Franciaországi tartózkodása alatt Matisse és Cézanne művészete volt rá óriási hatással, majd hazatérése után festészetére már az expresszionizmus, illetve a kubizmus hatott. 1909-ben belépett a Nyolcak elnevezésű magyar avantgárd művészcsoportba. A Tanácsköztársaság idején vállalt pozíciója miatt a rendszer bukása után Németországba emigrált. 1926-ban tért haza. Ezután festette meg az Alvó nő fekete vázával című festményét, amelyet az 1928-as budapesti Ernst Múzeumban rendezett kiállításon mutattak be először. A kép a festő második nejét, Breuer Etát ábrázolja, akit egy berlini összejövetelen ismert meg. Berény nemcsak kiváló festő, hanem plakátművész, valamint grafikus volt. A meglévő és ismert alkotásait a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és székesfehérvári Deák Gyűjteményben őrzik. Életművének jelentős része azonban még feltárásra vár, mert a XX. század történelmi viharai rengeteg munkáját eltüntették. Egyes alkotásai egy-egy hagyaték felvásárlás során bukkantak elő, majd tárultak újra a nagyközönség elé. Berény Róbert 66 évesen, 1953. szeptember 10-én hunyt el Budapesten.
