Amikor szóba kerül az 1848/49-es forradalom és annak helyszínei, minden bizonnyal budapesti képek sejlenek fel a szemünk előtt. Azonban a forradalom és szabadságharc eseményei szorosan kapcsolódnak Pozsonyhoz is. Az utolsó rendi országgyűlés, amit itt tartottak, volt ugyanis a közjogi reformok elindítója. És nem csak az országgyűlés miatt volt Pozsonynak kiemelkedő szerepe a forradalmi történésekben.
2020 után sajnos idén is, így sorozatban már másodszor maradnak el a megszokott március 15-ei megemlékezések, koszorúzások. Hogy mégis ünnepi maradjon ez a nap, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet megbízásából a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 1848/49 és Pozsony címmel készített videót, amelyben pozsonyi sétára invitálják a nézőket. Korpás Árpád idegenvezető a forradalom márciusi eseményeinek kulcsfontosságú helyszínein kalauzolja végig a dokumentumvideó megtekintőit.
„Jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá…”
A virtuális séta legelső állomása a mai Egyetemi Könyvtár épülete. A 18. században épült palota volt az országgyűlések helyszíne, ezt az épület falán kétnyelvű emléktábla is hirdeti:
„Ebben az épületben ülésezett 1802 és 1848 közt a magyar országgyűlés”.
Megtudhatjuk például, hogy a ma olvasótermekként szolgáló nagyteremben zajlottak a reformkori politikai viták, és olyan személyek mondtak szónoklatot ebben a teremben, mint például Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos vagy épp Széchenyi István. A virtuális séta során az épületek, terek reformkori, illetve mai állapotát is láthatjuk régi képek, képeslapok segítségével. Sok közülük ma már nem létezik, mint például a rabváltó trinitáriusok kolostora sem, ahol az a legendás ülés zajlott, melynek során Széchenyi István felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét a tudós társaság céljaira. Ennek a kolostornak a helyén ma az egykori pozsonyi vármegyeház áll (jelenleg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának egyik épülete).
A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának helyszínével egyébként részletesebben is foglalkoznak a kiflisek. Nagyon sokáig hitték ugyanis azt, hogy a tudós társaság megalapítása a már említett Egyetemi Könyvtár épületében történt, pedig nem így volt. Felkutatták a pozsonyi Híradó 1925. november 3-ai a számában megjelent cikket, melynek címe Hol történt a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása?, ennek a régi írásnak szerzője Kumlik Emil, a régi Pozsony egyik vezető értelmiségije. Ifj. Papp Sándor, a Pozsonyi Kifli alapító, illetve elnökségi tagja a Kifli honlapján ebből a régi cikkből idézve próbálja rekonstruálni az MTA megalakításának helyszínét.
Pozsonyi mindennapok és Petőfi
A forradalom előtti Pozsony mindennapjairól is kiderülnek izgalmas és sokszor meghökkentő tények. Például Petőfi Sándorról, aki soproni katonaként többször is járt a városban, hogy találkozzon az evangélikus líceumban tanuló barátaival. Petőfi 1843-ban az akkor Pozsonyban tartózkodó magyar vándorszínész-társulathoz is szeretett volna bekerülni, de nem járt sikerrel. Ezért egy barátjával Kolmár Józseffel az Országgyűlési Tudósítások másolásával kezdtek foglalkozni. Hogy kijátsszák a cenzúrát, kézzel másoltak, aztán levélként a legtávolabbi megyékbe is gyorsan eljutottak a friss hírek. Hogy pontosan hol volt az a kis szerkesztőség, amelyben Petőfi dolgozott, talány, de az egyik feltételezett utca sokáig viselte a nevét. Petőfit már életében kultusz lengte körül. Barátja, Kolmár volt ennek egyik legnagyobb ápolója. Még megélhette a Petőfi-szobor 1911-es leleplezését, ami akkor még a Sétatéren állt. A kultuszt bizonyítja az is, hogy ideiglenes szállását emléktábla díszíti. Petőfi szobrára visszatérve, egy meglehetősen hányatott sorsú alkotásról van szó. Többször áthelyezték, megrongálták, szétszedték, de 2003 óta renovált állapotában a Medikus-kertben találkozhatunk a forradalmárt ábrázoló szoborral.
Nem csak Petőfi…
A reformkor idején sok-sok jelentős személy fordult meg a mai Pozsonyban. Számos legenda, jelentős személy kapcsolódik Pozsony városához. A dokumentumvideó szórakoztató és érdekes módon mesél a sokszor feledésbe merülő pozsonyi időszakról. Ki gondolta volna, hogy Jókai Mór cseregyerekként élt két évig a városban, vagy, hogy a szabadságharc után Madách Imre a mai Szlovák Nemzeti Galéria épületében ült börtönben? Itt van egyébként Közép-Európa egyik legrégibb parkja is: a ma Janko Kráľ nevét viselő zöld terület szépítésébe maga Széchenyi is beszállt, hiszen szívesen töltötte itt az idejét.
A mi Pozsonyunk
A Pozsonyi Kifli fő küldetésének tekinti, hogy megmutassa Pozsony gazdagságát. „ (…) Itt emberemlékezet óta békében él egymás mellett több nemzet, nemzetiség (…) akiknek sokat köszönhet a város, és mi minderről (különféle, nemegyszer politikai okokból) nem is tudtunk. Vagyis gyakran szóba került, hogy valamilyen módon be kellene mutatnunk ezt a várost a lakóinak és mindazoknak, akiket érdekel Pozsony története és minden, ami ezzel kapcsolatos. Ugyanakkor azzal is tisztában voltunk, hogy sokan nem szeretik Pozsonyt, köztük olyanok is, akik itt élték le az életüket. (…) Úgy éreztük, ha szakemberek, fotósok, cikkszerzők, történészek, előadók és idegenvezetők bevonásával mutatjuk meg a fővárost, a „mi Pozsonyunkat”, amelyet szeretünk, az talán másokat is érdekelhet.” – vallja a társulás elnöke Bolemant Éva a Pozsonyi Kifli megalakulásának 10. évfordulójára alakalmából készített interjúban.
Az offline március 15-ei megemlékezéseket egyébként a kalandos történetű Petőfi-szobornál tartják, ahol nem csak magyarok, de különböző nemzetiségek gyűlnek össze, hogy emlékezzenek a 48-as forradalom elszánt résztvevőire. Pozsony szerethetőségét többek között pont sokszínűsége, a különböző nemzetek, kultúrák keveredése adja. A március 15-ére készült rengeteg új infóval és csodás helyszínnel teli virtuális séta nosztalgikus lehet a Pozsonyhoz kötődők számára és roppant érdekes azoknak, akik még sosem jártak a fővárosban. Pozsony rengeteg kincset rejteget és a történelme is rendkívül jelentős.
Szászi Fanni
