Ha nem hallottad volna ezt a szép történetet éjfél után, mert vámpírokat hajkurásztál a lakásban egy marék fokhagymával és egy üveg pezsgővel, vagy petárdát robbantottál a szomszéd ereszcsatornájában, akkor most pótolhatod. Bár nyilván más lett volna élőben, kicsit becsípve, kigúvadt szemekkel a képernyőre meredni, hogy miféle spirituális dimenziókban kereng a mi a köztársasági elnökünk. De, mondjuk, másnaposan sem sokkal rosszabb!
„Az egyik magyar népmesében a szegény ember – anélkül, hogy tudná – az ördögnek ígéri a legkisebb, még meg sem született gyermekét.
Aznap éjjel, amikor az ördög eljön a csecsemőért, az égiek tanácsára az ember kitesz az ablakba egy frissen sült kenyeret. A kenyér pedig beszélni kezd.
Szóval tartja az ördögöt.
Elmeséli, miként lett a magból kalász, a búzából liszt, majd pedig kenyér. Hogy mennyit tűrt, szenvedett, várakozott, amíg nőtt.Vágták, csépelték, őrölték, kelesztették, sütötték.
És amíg a kenyér mesél, egyszer csak megszólal a kakas, hajnal lesz. Ekkor a gonosz léleknek már nincs hatalma. Az ördög eliszkol, a gyermek pedig megmenekül.
Jó lenne manapság is egy ilyen hajnal, amely varázsütésre elűzi a gondot, a bajt!”