A közönséghez hasonlóan a koncerthelyek üzemeltetői is nehéz időket élnek, ugyanis még saccolni is nehéz, mikor nyithatnak újra legkorábban. Kedden a sötét, ködös, hűvös november végi délutánon a Müpában mégis volt egy kis öröm, megérkezett ugyanis az intézmény saját, vadonatúj cimbalma. Eddig mindig kölcsönözniük kellett a hangszert, melyet nem csak a népzenében, de a komolyzenében és a jazzben is előszeretettel használnak a zenészek, a november 28-ra tervezett Világraszóló fesztiválon, A cimbalom nagymesterei koncerten pedig főszerepet kapott volna.
Az esten a Balogh Kálmán és Lukács Miklós alkotta duó lépett volna fel, ám a koncert a járványhelyzet miatt zárt ajtók mögött zajlik, az arról készült felvétel viszont bekerül az intézmény archívumába.
Hogy a Müpa újdonsült hangszerét mikor hallhatja először élőben a közönség, az a pandémia alakulásától (is) függ, de a zenészeknek addig is lesz idejük „bejátszani” a cimbalmot, hogy a legjobb formájában debütálhasson. Az eszközt a Müpa hangversenytermében leplezték le, a több ok miatt is szűkkörű eseményen a hangszer megalkotója, Nagy Ákos és Lukács Miklós cimbalomművész vett részt.
Miközben Lukács Miklós a kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében felavatta a hangszert, arról érdeklődött a cimbalomkészítő mestertől, hogy sokat dolgozik-e mostanában. Járványhelyzet és elmaradó koncertek ide vagy oda, Nagy Ákosnak két évre előre vannak megbízásai, így a zenészszakmán belül azon kevesek közé tartozik, akiknek a hivatását nem érintette a koronavírus. A 43 éves zenész elégedetten állt fel a cimbalomtól.
„Mindig fantasztikus érzés új hangszeren játszani, fontos pillanat egy zenész számára, amikor leüti az első hangokat és átjárja a testét az eszköz rezonanciája. Csodálatos hangszer készült a Müpának. Fantasztikus hangja van már most is. Minden regisztere gyönyörűen, kiegyenlítetten szól“
– dicsérte Nagy Ákos keze munkáját a zenész. Lukács Miklós elárulta: egy cimbalomművész először mindig azt figyeli, szép, kerek hangot ad-e az eszköz, és ugyanolyan hangszínben szól-e az alsó és a felső regiszter.
„Egy új hangszert mindig be kell játszani. Ha külföldön játszom, erre nincs időm, meg kell szoknom, rá kell éreznem a cimbalom sajátosságaira. Fél óra alatt megszokja az ember, rááll a keze az adott hangszerre”
– mesélte.
Nagy Ákos számára óriási megtiszteltetés volt, hogy a Müpa őt bízta meg a feladattal. A zeneeszköz elkészítésekor hatványozottan odafigyelt rá, hogy megfeleljen a hely adottságainak, mind hangzás, mind kinézet szempontjából.
A főleg fából készült cimbalom kifejezetten kényes játékszer, már csak azért is, mert az óriási, több mint 12,5 tonnás húzóerejét egy faszerkezet tartja. Ez indokolja a cimbalmok viszonylag rövid, 80-100 éves élettartamát. A Nagy Ákos által készített hangszer valószínűleg jövőre szólal meg először a Müpában a nagyközönség előtt.
