Százmillió éves mikrobákat sikerült életre kelteniük tudósoknak, akik a Csendes-óceán déli részén tengerfenék alatti üledékben találták a sejtes élőlényeket.
A mikroorganizmusok a Föld legrégebbi élőlényei lehetnek. Az életre keltett mikrobák azokban az agyagmintákban voltak jelen, amelyeket a JOIDES Resolution kutatóhajó talált a Csendes-óceán vize alatt 5,7 kilométer mélyen lévő tengerfenékbe mintegy 74,5 méterre fúrva.
A dinoszauruszok korának idejében élt mikrobák 99 százalékát olyan üledékben találták, amely annak ellenére fennmaradt, hogy ezen idő alatt lényegében alig volt tápanyaga.
Morono Juki, a japán Tenger és Földtudományi és Technológiai Ügynökség geomikrobiológusa 577 napig „költötte” a mikrobákat laboratóriumi körülmények között, szén és nitrogén „élelemforrásokat”, ammóniát, ecetsavat és aminosavakat biztosítva számukra. A mikrobák növekedni kezdtek, sokasodtak és sokszínű metabolikus tevékenységet mutattak.
„Meglepő és biológiailag kihívást jelent az, hogy a mikrobák egy nagy része életre kelthető azután, hogy nagyon hosszú ideig volt eltemetve vagy elzárva igen alacsony tápanyag és energiafeltételek közepette”
– mondta Morono.
Ezek aerob – oxigénigényes – mikrobák voltak, és az oxigén jelen volt az üledékmintákban. Ez azt jelzi, hogy ha a tengerfenéken fokozatosan halmozódik fel az üledék, minden egymillió év alatt nem több mint egy-vagy két méternyi, akkor az oxigén jelen maradhat, és lehetővé teszi, hogy ilyen mikrobák elképesztően hosszú ideig túléljenek – magyarázták a kutatók.
„Ezen kutatás legérdekesebb része az, hogy megmutatta, nincs határa az életnek a Föld óceánjainak mélyén lévő öreg üledékekben”
– mondta Steven D’Hondt, Rhode Island-i Egyetem óceánkutatója, a Nature Communications című folyóiratban közzétett tanulmány társszerzője.
„Fantasztikus fegyvertény fenntartani a teljes fiziológiai képességet 100 millió éven át, éhező elszigeteltségben”.
