Botrányos perszónák
Hogy tetszett mondani, kis nagysád, ötven szóig hatvan fillérbe kerül az apróhirdetés? Ha nem üzleti? Ugyan kérem, én a házasság rovatba szánnám a megkeresésem, nem nyerészkedem, távol álljon tőlem. Ha meg a saját címem is megadom, akkor kilencven, egyébként pedig be kell jönni ide, a kisasszonyhoz, a válaszokért? Az kitűnő, mert kegyed nagyon csinos ebben a sötétkék ruhában, a hófehér slingelt gallérral, biztosan magácska készítette munka után. Ó, nem, a kedves mama? Isten áldja a szorgos, arany kezét, biztosan a gépíró kisasszony nagysádot is megtanította hímezni. Mi a neve, kedvesem? Ibolyka? Gyönyörű név, illik magácskához, olyan, mint egy szerényen illatozó virág, ami megbújik a bokrok tövében. Itt, ugyebár, az iratszekrények mögött.
Szóval, magácskától szeretném átvenni a leveleimet, már csak azért is, mert otthonra nem kaphatok ilyesmit, először el kell válnom az asszonytól, utána tudok újra házasodni. Tudja, mikor a megboldogult feleségem eltávozott gyermekágyi lázban, Isten nyugosztalja, gyorsan kellett találnom valakit Annácska, lelkem, mellé. Ott volt a másodikon özvegy Majláthné, megkértem, elvettem, sürgetett az idő, nem gondoltam én jól át ezt a házasság dolgot. Rendes mostohája Annácskának, ez tény. De nem lett közös gyermekünk a nőmmel, a kislány meg már hat éves, nincs szüksége pesztrára. Szóval, ha találok egy előnyösebb partit, elválok tőle, de addig minek izgatni a szerencsétlen asszonyt.
Ibolyka, ugye? kisasszony, segítsen, kérem, megfogalmazni ezt az apróhirdetést! Rengeteg pénzbe kerül, akkor már érje meg, amit beleinvesztálok. Magácska mégis több ilyesmit olvasott itt, a szerkesztőségben.
Szóval, írja bele, hogy hivatalnok vagyok a vasútnál, lesz majd nyugdíjam is. A jövendőbelim legyen középtermetű, mert én nem vagyok egy daliás huszártiszt, jó lenne, ha nem magasodna fölém a templomban. Mindenképp csinoska leányt keresek, hogy legyen kedvem munka után hazamenni. És leányt, aki még hisz a házasság szentségében, nem baj, ha esetleg már korosodik, harminc körüli. Legyen művelt, nem cselédet veszek fel. Hozomány feltétlenül szükséges, ha már özvegy Majláthné esetében elfelejtettem megtudakolni ezt a fontos tényezőt. Ha esetleg szerényebb helyzetű, akkor legyen jó származású, hogy általa protekcióhoz jussak, jó fizetésű, örökös állást nyerhessek el.
Feltétlenül fogalmazza bele, Ibolyka, hogy csak komoly szándékú hajadonok jelentkezzenek, kalandorok kíméljenek. Magácska nyugodtan írhat! Hogy már van vőlegénye? Milyen kár! Felolvasná, kérem, a hirdetésem? Ott felejtettem az okulárém a hivatalban.
Válni szándékozom nőmtől, rövid
házasélet után, mert első házasságomból
eredő gyermekemnek csakis mostohája.
Nyugdíjjogosult hivatalnok vagyok,
elvenném azon középtermetű, csinos
és művelt 20-30 éves leányt, kinek
hozománya van, vagy általa jó fizetésű,
örökös állást nyerhetnék, (kevesebb
munkaidővel). Csak komoly és teljes
című leveleket a hozomány vagy évi
apanázs megjelölésével a szerkesztőségbe várom.
Milyen gyönyörűt kanyarított nekem, lelkem. Hogy kell még egy jelige is? Hűséges feleséget keresek.
