+ Interjú

Lovász László: Fel kell készülni a szigorú intézkedések fellazítására is

Eddig az itthon tartózkodást úgy tekintettem, mint egyfajta kényszerpihenőt. Ha nem sok is a pihenés, azáltal például, hogy nem kell közlekedni, az ember nyer némi többletidőt. Most már kezdem egy kicsit nehezen viselni – meséli Lovász László.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Ha a jogi környezet lehetővé teszi, és a Közgyűlés tagjai is elfogadják, akkor jöhet szóba a személyes részvétel nélküli közgyűlés és vezetőválasztás – mondta az MTA elnöke az mta.hu-nak. Az Akadémia támogatja a döntéshozók munkáját a vírusellenes küzdelemben, az elnök pedig a járvány terjedésével kapcsolatos matematikai kutatásokba kezdett. Véleménye szerint a kemény intézkedésekre szükség van, de közben fel kell készülni arra az időszakra is, amikor ezeket szükségképpen fel kell lazítani.

mta.hu: Szinte biztos, hogy nem lesz közgyűlés májusban. Mikor várható?

Lovász László: Ez az a kérdés, amire nem tudunk válaszolni. Az első alkalommal megtartjuk, amikor lehetséges, mert ez az átmeneti állapot mindenkinek rossz. Természetesen a tagságunk egészségének védelme minden más szempontnál fontosabb. Az is természetes, hogy ezekben a kérdésekben az Elnökség véleménye lesz a döntő.

Virtuális közgyűlés nem képzelhető el?

Megvizsgáltuk ezt a lehetőséget is. A jelenlegi akadémiai és egyéb törvények nem teszik lehetővé a Közgyűlés legfontosabb feladatainak ilyen módon való végrehajtását, vagyis a tisztújítást, a leköszönő vezetőség és például a Felügyelő Testület beszámolójának megtárgyalását és elfogadását. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ez nemcsak a mi problémánk, hanem nagyon sok más szervezeté is, amelyek számára szintén előírás közgyűlés megtartása májusi határidővel. Nem tudom, hogy ezzel kapcsolatban mit fog a kormány, illetve az Országgyűlés tenni. Elképzelhető, hogy átmeneti jelleggel megváltoztatják a szabályozásokat, és engedélyeznek virtuális közgyűléseket.

Hogyan érintené ez az MTA Alapszabályát?

Ha a kormány úgy rendelkezik, hogy átmeneti jelleggel felfüggeszti a kötelező személyes megjelenést, akkor az az Akadémiára is vonatkozna, tehát kivételesen el lehetne térni az Alapszabálytól. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy virtuális közgyűlésre csak nagyon kivételes esetben kerülhet sor, még akkor is, ha a jogi környezet ezt lehetővé tenné. Például abban az esetben, ha jelentős halasztással kellene számolni, tehát őszre vagy jövő tavaszra kellene halasztani a közgyűlést, és csak akkor, ha a Közgyűlés tagjainak többsége elfogadná ezt a megoldást.

Ez esetben az új akadémiai vezetők megválasztása is virtuálisan történne?

Az attól függ, hogy pontosan milyen lesz az erre vonatkozó jogi szabályozás, valamint attól, hogy a tagságunk ehhez hozzájárul-e. Úgy gondolom, hogy a hosszas halogatásnak elég súlyos ára lehet. A mostani vezetés, így az én mandátumom is május végéig szól, ha addig nincs új vezetés, akkor onnantól csak megbízott elnökként, ügyvezető elnökként tevékenykedhetnék.

Erről már beszélt Elnök úr a vezetőtársaival és az elnökjelöltekkel?

Igen, de egyelőre abban maradtunk, hogy mivel nagyon sok még az ismeretlen tényező, nincs itt az ideje erről komoly beszélgetést folytatni.

A Közgyűlés tagjait mikor tájékoztatták a helyzetről?

Március 23-án már kiküldtünk egy tájékoztató levelet a Közgyűlés tagjainak arról, hogy május elején minden valószínűség szerint nem lehet megtartani a közgyűlést, és hogy jelen pillanatban nem lehet megmondani, mikor kerülhet rá sor.

Hosszabb halasztás esetén megkezdődne valamilyen módon a korábban elfogadott küldetés alapján az új akadémiai stratégia kidolgozása, vagy ezzel mindenképpen meg kellene várni a következő vezetést?

Azt gondolom, hogy a nagyobb léptékű tervekkel meg kell várni a következő vezetést és egy rendes közgyűlést.

Az új Lendület-pályázatoknál tervezi-e az MTA a határidő módosítását?

A Lendület-pályázatot már kiírtuk. Itt szorosak a határidők, és nem azért, hogy megnehezítsük a pályázók helyzetét, hanem azért, mert eleve későn tudtuk kiírni. Nagyon későn kaptuk meg rá ugyanis a forrást, vagyis annak egy jogilag elfogadható garanciáját. Arról nem is beszélve, hogy a pályázatokat el kell bírálni, szerződést kell kötni, és így tovább. Tudom, hogy ezek a határidők különösen a jelenlegi helyzetben nehezen tarthatók, de úgy gondolom, hogy a szakmai részt mindenki el tudja készíteni. A hivatalos dokumentumokon, befogadó nyilatkozatokon elfogadjuk az elektronikus aláírást vagy aláírás-hitelesítést, igazolást, e tekintetben rugalmasak leszünk.

A koronavírussal kapcsolatban hogyan tud most kutatóhálózat nélkül az Akadémia a döntéshozók és a társadalom segítségére lenni?

Nyilvánvaló, hogy kutatást közvetlenül nem tudunk végezni. Amit ki tudunk használni, az az akadémiai, köztestületi tagok szakértelme és nemzetközi kapcsolatrendszere. A járvánnyal kapcsolatos rendkívül sok, de eltérő színvonalú publikációt folyamatosan figyeljük, igyekszünk kiválasztani közülük a fontosakat és megbízhatókat, majd ezeket a döntéshozók figyelmébe ajánljuk, és a honlapunkon is közzétesszük. Az ehhez kapcsolódó célzott kérésekkel személyesen keresünk meg akadémikusokat, köztestületi tagokat. Ezenkívül támogatjuk azokat a csoportokat, amelyeket a kormány megbízott, hogy különböző tudományos, tudományhoz közel álló kérdésekben részben az orvosi, részben a járványterjedési modellek területén segítsék a döntéshozatalt.

A tanárok körében jó visszhangja van az Elnök úr által indított Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program résztvevői által kidolgozott és részben a vírushelyzet miatt elérhetővé tett tananyagoknak.

Örültünk, hogy ehhez is hozzá tudtunk járulni. A tanárok nagyon komolyan veszik ezt az új helyzetet, és minden jól jöhet nekik a távoktatáshoz. Sajnos messze nincs elegendő tartalom, így nagyon sok munka vár még ebben rájuk, amiért minden elismerést megérdemelnek.

A világ egyik vezető matematikusaként Elnök úr is foglalkozott olyan modellekkel, amelyek a járványterjedéssel kapcsolatosak. Felhasználhatók ezek az eredmények, illetve lesznek-e most újabbak?

Igen, ez beleillik az ERC Synergy pályázatunk témájába, amelyben a hálózatokat és azok dinamikáját vizsgáljuk. Itt a dinamika lehet akár magának a járványnak a terjedése, a hálózat pedig az emberi kapcsolatok, érintkezések hálózata. Ebbe a kérdésbe igyekszünk bekapcsolódni, természetesen együttműködve akár a kormányzattal, akár más intézménnyel, amely szívesen együttműködik velünk.

Magyarországról eddig ki vesz részt ezekben az új kutatásokban?

A Rényi Kutatóintézetben az ERC Synergy kutatócsoportból például Abért Miklós és Szegedi Balázs. Kapcsolatban vagyunk az ELTE Alkalmazott Analízis Tanszékéről Simon Péterrel, ő és kollégái a hálózatos járványterjedéssel kapcsolatban értek már el korábban eredményeket, Simon Péternek monográfiája is jelent meg a témában. Tartjuk a kapcsolatot továbbá Röst Gergellyel és kutatócsoportjával a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetéből.

Az eddigi eredményeik alapján a járvány kezelésével kapcsolatos stratégiák közül a megengedőbbek vagy a szigorúbbak a helyesek? Magyarország az utóbbiakhoz kapcsolódott, még ha egyelőre nem a legszigorúbb intézkedéseket hozta is meg. Melyik lehet a jó stratégia?

Sajnos korábban kell meghoznia a kormánynak az ezzel kapcsolatos döntéseit annál, mint ahogy eljutnánk a megbízható modellekig. Az én személyes véleményem az, amit már szinte mindenhol javasolnak a szakemberek: a kemény intézkedésekre szükség van, azokat minél hamarabb meg kell hozni. Azt is látni kell azonban, hogy ezeket valószínűleg nagyon sokáig nem lehet majd fenntartani, tehát közben – elsősorban egészségügyi szempontból – fel kell készülni arra az időszakra is, amikor ezeket majd fellazítják. A legveszélyeztetettebb csoportok védelméről, izolációjáról pedig folyamatosan gondoskodni kell. Remélem, hogy most már megoldódik az orvosi és védőfelszerelések gyártása, utánpótlása is.

Hogy bírja az otthoni munkát, hogyan tudja onnan irányítani az Akadémiát?

Az Akadémia irányítását elsősorban telefonon és e-mailen végzem. Nyilván mindenütt lelassultak a folyamatok, a tudományos rendezvények halasztásával sok feladatunk tolódik. Eddig az itthon tartózkodást úgy tekintettem, mint egyfajta kényszerpihenőt. Ha nem sok is a pihenés, azáltal például, hogy nem kell közlekedni, az ember nyer némi többletidőt. Most már kezdem egy kicsit nehezen viselni, pedig még csak egy bő hete vagyok itthon. Ez a következő hetekben egyre nehezebb lesz, de várhatóan éppen akkor kell majd a legfegyelmezettebben betartanunk a korlátozó intézkedéseket, ez mindannyiunk közös érdeke.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top