+ művészet & politika

Hatalmas ipari operával indult Fiume egy éves európai kulturális programja

Fotó: Petar Kurschner

Látványos megnyitóval indult a hétvégén az Európa Kulturális Fővárosa-program a horvátországi Fiuméban (Rijeka).

A nyitónapon 500 művész részvételével, 70 produkcióval 30 helyszínen kezdődött meg a programsorozat, amelynek első eseményein az eső ellenére több ezren vettek részt, köztük számos turista.

A hivatalos megnyitó szombat délután volt a fiumei Horvát Nemzeti Színházban (HNK), ahol az Európai Bizottság alelnöke, a horvát Dubravka Suica átnyújtotta Fiuménak az EKF-plakettet.

Fotó: B. Vukosav

A megnyitó központi programja a kikötőben zajlott. Az Opera Industriale című produkcióban 120 előadóművész vett részt: táncosok, énekesek és zenészek. Az előadás hangok, zenék és zajok együttese volt, amelyet a fény és a sötétség effektjei kísértek, és amelyhez – mint a szervezők írták –

“Fiuméra és Európára jellemző erős szimbólumokat” használtak fel.

A szervezők szerint a projektet a fiumei underground kultúra képviselői kezdeményezték. Mint fogalmaztak, az est fénypontja horvát, egyben európai volt, megmutatta, hogy a város az maradt, ami. A program ízelítőt adott

“abból az energiából, amely a városban uralkodik, a munkásosztálytól kezdve a punkon, a technón és a metálon keresztül a zajokig – mindabból, ami a városban valamilyen módon kellemetlen, de mégis Fiumét alkotja”.

A látogatók a kikötőváros közelmúltbeli legjelentősebb történelmi eseményeit is megismerhették egy 200 méter hosszú idősétányon keresztül, amely a főutcán (Korzo) haladt végig.

Vojko Obersnel, Fiume polgármestere szerint az egy éven át tartó EKF-programsorozat elmeséli Fiume, a “sokféleség kikötője” történetét – ez egyben a rendezvény mottója is.

Fiuméban 2020-ban mintegy 300 kulturális programot, ezen belül 600 eseményt szerveznek, amelyekben 300 partnerszervezet és művész vesz részt több mint félszáz európai és más országból. A programok fő témái Fiume és a kortárs Európa identitásának összefonódása, a víz, a munka és a migráció.

A nyitóünnepséget követően az év egyik legjobban várt eseménye a Grand Finale nemzetközi karnevál lesz, amelyet február utolsó vasárnapján rendeznek meg.

Rijeka 120 ezer lakosával a harmadik legnagyobb város Horvátországban Zágráb és Split után. A Kvarner-öböl partján elterülő kikötővárosnak valamikor virágzó ipara volt, virágzó hajógyártással. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ipari légkör uralkodik a városban, utcái megőrizték a tengeri városok hangulatát, Fiume fontos idegenforgalmi és kulturális központtá nőtte ki magát.

Gazdag történelmi nevezetességei viharos múltjáról tanúskodnak. Része volt az Osztrák-Magyar Monarchiának, két évtizedig olasz, majd a második világháborúban náci megszállás alatt állt. A jugoszláv időkben jelentős iparvárossá, fontos kikötővé vált, ahova a titói állam legkülönbözőbb pontjairól érkeztek bevándorlók. A várost ma is meghatározza iparvárosi és migrációs jellege, baloldali és jugoszláv identitásával eltér Horvátország más városaitól.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top