+ Tudomány

Rendkívüli közgyűlésen gondolták újra a Magyar Tudományos Akadémia küldetését

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 192. rendkívüli közgyűlésén a köztestület tagjai elfogadták az Akadémia újragondolt küldetéséről szóló előterjesztést.

Lovász László, az MTA elnöke a zárt közgyűlést követő sajtótájékoztatón elmondta, a 2019-es törvényi változások után immár saját kutatóhálózat nélkül működő MTA számára szükségessé vált küldetésének újragondolása, ezért hívták össze a rendkívüli közgyűlést.

A Magyar Tudományos Akadémia küldetése 2019 címet viselő, hétpontos előterjesztést, amely megfogalmazza, hogy az MTA milyen feladatokat lát maga előtt, és mik ezeknek a legfontosabb részfeladatai, 93 százalékos arányban fogadta el a közgyűlés.

Az MTA tudományos osztályainak véleményeit, valamint a köztestület tagjaitól érkezett javaslatokat is figyelembe vevő előterjesztést az MTA vezetői készítették el, az Elnökség több ülésen is megvitatta és további módosítások után fogadta el.

A dokumentum főbb pontjai között szerepel, hogy az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület, őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét, hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese, feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete. Az Akadémia a nemzet tanácsadója, és közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára.

Lovász László elmondta, hogy elfogadtak két háttéranyagot is, amelyben az előterjesztés részleteit fejtik ki.

Az MTA elnöke felidézte: az Akadémia kutatói hálózatát az Országgyűlés nyáron hozott törvényével egy független szervezetbe vitte át, ehhez csatlakozott a költségvetési törvény módosítása, amely az MTA költségvetésének jelentős csökkentésével járt. Az intézmények működési költsége mellett többek között az Akadémia legfontosabb pályázatainak a költségvetése is átkerült az új Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz.

“Ebben a helyzetben fel kellett tenni a kérdést, hogy hogyan tovább”

– mondta Lovász László.

Kérdésre válaszolva kiemelte: fontos, hogy a magyar tudomány továbbra is működik, az intézményhálózat ugyan elkerült az Akadémiától, de megvan minden kutatóintézet.

Beszámolt arról, hogy három további határozat született a közgyűlésen, az egyik technikai jellegű volt, az alapszabálynak a megváltozott törvényi helyzethez való hozzáillesztéséről szólt. Emellett megalapították az MTA kiváló kutatóhely címet, amelyet az augusztus 31-ig az Akadémiához tartozó intézetek kaptak meg elsőként az átvilágítás eredményeként, majd – később kidolgozandó feltételek mellett – megkaphatják más kutatóhelyek is. A tagok szintén közgyűlési határozatban köszönték meg a Titkárság munkáját az intézményi változások kapcsán.

Lovász László kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy az MTA továbbra is fontos intézménye marad a magyar tudományos közéletnek.

Szintén kérdésre válaszolva elmondta: a közgyűlés tárgyalt arról is, hogy az Akadémiának át kell gondolnia, hogyan tudná finanszírozását az állami költségvetésen kívüli forrásokból megvalósítani.

Lovász László a sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy elnöki ciklusa végén szeretne visszatérni a tudományos kutatásba.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top