Farkas Anna tervezőgrafikus és Batisz Miklós belsőépítész munkájaként, a Collegium Hungaricum Berlin megbízásából készült el a tavaszi Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonja. A tervezők az alkalmazott grafika legfontosabb hazai elismerése, az Aranyrajzszög-díj kulturális kategóriájának elismerését vehették át november 6-án – írja az epiteszforum.hu.
Évtizedes hagyomány, hogy Magyarország önálló megjelenéssel vesz részt a Lipcsei Könyvvásáron, minden év márciusában. A helyi szervező, a Collegium Hungaricum Berlin 2016-ban vont be először építészeket a megjelenés előkészítésébe. Ennek eredményeként 2016-ban a Sporaarchitects, 2017-ben a Salát Zalán Péter vezette Lead82 alkotócsoport, 2018-ban pedig a Hetedik Műterem és Polgárdi Ákos tervezőgrafikus tervezte a pavilont (a Lead82 a 2017-es pavilonért nemrég vehette át az idei Magyar Formatervezési Díjat). A trend a frankfurti könyvvásárra is kiterjedt: itt 2017-ben a Paradigma Ariadné, 2019-ben Demeter Nóra építészirodája tervezte a magyar megjelenést.
A korábbi, jó visszhangot kapott megjelenések folytatásaként kérte fel Nagy Márta, a Collegium Hungaricum Berlin igazgatója Farkas Anna tervezőgrafikust és Batisz Miklós belsőépítészt a 2019-es pavilon tervezésére. A bizalmat több korábbi közös munka előzte meg – tudtuk meg Farkas Annától –, például a 2010-ben rendezett Goetheorie kiállítás (Goethe akkor 200 éves Színtan című műve kapcsán, amelyet utóbb országos vándorútra indított a budapesti német kulturális intézet.
A könyvvásár színes forgatagában évről évre komoly kihívást jelent, hogy miként tudja a néhány négyzetméteres magyar pavilon felhívni magára a figyelmet. Míg a korábbi években komolyabb építészeti téralakításra is lehetőség nyílt, 2019-ben költséghatékonyabb módon, Syma rendszerű kiállítási installációs elemek használatával kellett dolgozni. Ez azt jelentette, hogy alapvetően kétdimenziós, vizuális eszközök álltak a tervezők rendelkezésére.
A költséghatékonyság és a figyelemfelkeltés kettőse jelentette a legnagyobb kihívást – mondta az Építészfórum kérdésére Farkas Anna. A megbízó a fiatal magyar lírát tervezte a középpontba állítani, a tervezői brief kulcsszavának pedig a költészet által felfokozott tudatállapotra utalva a hipnózis számított. A kis alapterületű standon olyan élmény elérése volt a cél, ami kiszakítja a látogatót a környező vizuális káoszból, és – akárcsak az olvasás – segíti eljuttatni egy speciális tudatállapotba.
A kiállítási rendszer adottságainak feloldásaként a tervezők arra törekedtek, hogy vizuális elemekkel tüntessék el a panelrendszer függőleges tartóelemeit. Arculati betűnek egy 2018 végén kiadott, tehát egészen frissnek számító projektfontot, a Jérémy Landes és Alex Slobzheninov együttműködésében készült Le Murmure betűtípust választották, amelynek egyes elemeit Farkas Anna áttervezte. A megjelenő feliratok: Ungarn, Lyrik, Rhythmus padló vonaláig lehúzott betűszárai ötletéből szervesen következett, hogy ennek érdemes folytatódnia a látogatók lába alatt is, egyfajta hipnotizáló mintázatként a printelt padlószőnyegen.
„A falakon egyedi tipográfiákkal megjelenő, jelzésértékű grafikai elemek, a magyar költészet hangsúlyos jelenlétére reflektáló dizájn nyitva hagyják a teret a befogadói asszociációk előtt. Mintha egy szép hosszú verset olvasnánk”
– nyilatkozta erről Nagy Márta a litera.hu-nak.
A végeredmény egy vizuális egységes, látványában kifejezetten izgalmas és egyedi stand lett, amely grafikai játékosságával hatásosan tudta magára irányítani a figyelmet. A fekete-fehér vonalvilágba az oldalfalra helyezett könyvek borítói és a belépő látogatók vitték be a színeket, finoman jelezve, hogy az irodalmat csak az ember tudja életre kelteni.
