+ Képzőművészet

A hódmezővásárhelyi drukkolóasszony hagyatéka

Sok vásárhelyi otthonban ma is láthatók azok a hímzések, amelyek motívumait a városszerte ismert drukkolóasszony, Lakatosné Szilágyi Jolán által felvitt minták alapján készítettek.

Tornyai János Múzeum

Sok vásárhelyi otthonban ma is láthatók azok a hímzések, amelyek motívumait a városszerte ismert drukkolóasszony, Lakatosné Szilágyi Jolán által felvitt minták alapján készítettek; a napokban a Tornyai János Múzeum néprajzi gyűjteménye az egykori műhely relikviáival gazdagodott.

Az 1920-ban született Lakatosné Szilágyi Jolán nemcsak másolta a mintákat, de jó rajzkészséggel maga is tervezett motívumokat, egy-egy kisebb részletből a nagyobb textíliát díszítő minta összeállítását is elvégezte.

A pauszpapírra tervezett motívum vonalait apró tűszúrásokkal tette átjárhatóvá a titkos recept alapján készített porfesték számára, amelyet filces dörgölőfa segítségével vitt át a textíliákra, terítőkre, mellényekre vagy gallérokra.

A népművészetben a minta előnyomását jelenti a drukkolás. A mintákat pauszpapírra rajzolják, tűvel kibökdösik, majd ráteszik az anyagra. Ezt követően a viaszból és kék (vagy fehér) festékből álló keveréket petróleumos ecset segítségével beledolgozzák a lyukakon át az anyagba. A drukkolás után következik a hímzés.

Az üzlet, amelyet Szilágyi Jolán testvére, Terka indított be az 1920-as években, az egykori Kállay, a mai Bajcsy-Zsilinszky utcában működött. Jolán 1934-ben csatlakozott a családi vállalkozáshoz, majd tízévnyi tanulás után maga is önálló iparengedélyt váltott ki. Ekkor már a Szent Antal utcában zajlott a drukkolás. Később a Lánc utcában várta az asszonyokat, akik a környező tanyavilágból és más településekről általában piaci napokon keresték fel a drukkolóasszonyt. Meg is lehetett várni, míg a munka elkészül, ám nem egyszer éjfélig is eltartott, míg a festék – vegyszer hatására – rögzült az anyagon. Így viszont a megrendelők akár másnap elkezdhették a hímzést.

fotó: Tornyai János Múzeum

A múzeum néprajzi gyűjteménye az örökösök felajánlásának köszönhetően gyarapodott a számos motívumot megőrző előnyomó papírok mellett dörgölőfákkal, a textíliák rögzítését szolgáló  vassúlyokkal, valamint a festék porításához és finomításához használt eszközökkel, és általuk a közel évszázadnyi időszak Vásárhelyen és környékén alkalmazott motívumai válnak megismerhetővé a város közgyűjteményében. Ezen túl – mint azt Terendi Viktória néprajzkutató-muzeológus elmondta – a gyűjteménybe kerülnek azok a korabeli fényképek, amelyek alapján nemcsak a műhely, hanem a Szilágyi-Lakatos család történetét is feldolgozza a múzeum.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top