Németországban a lakosság csaknem 50 százaléka, a nők körében pedig a többség nem érzi magát biztonságban – mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.
A Bild am Sonntag című lap az utóbbi hetek társadalmi megrázkódtatást okozó erőszakos bűncselekményeivel kapcsolatban készített összeállításában kiemelte, hogy Németország fölkavart, elbizonytalanodott országgá vált. Idézték egy külső szemlélő, a svájci Neue Zürcher Zeitung berlini tudósítójának egy kommentárját, amely szerint „valami nem stimmel Németországgal”, az egész ország „furcsán bizonytalan és törékeny, elveszítette az egyensúlyát”.
A Bild am Sonntag szerint ezt támasztja alá az Emnid közvélemény-kutató társaság felmérése is, amelyben valamennyi megkérdezett 47 százaléka, a nők körében pedig 51 százalék nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kellőképpen védik-e Németországban a polgárokat a bűnözéstől.
A 39 éven felülieknél, a nőket-férfiakat együttvéve, 59 százalék érzi úgy, hogy nincs biztonságban, a fiataloknál viszont több mint kétharmados, 67 százalékos mindazok aránya, akik nem aggódnak. Az Emnid adatai a nemzedékek közötti szakadék mellett területi megosztottságot is mutatnak: az ország nyugati részén a lakosság 52 százaléka biztonságban érzi magát, míg a keleti tartományokban, a volt NDK területén csupán 29 százalék ez az arány, és 59 százalék nem érzi magát biztonságban.
Ezt az érzést „felerősítik felelőtlen politikusok, akik felhasználják a félelmet céljaik érdekében” – tette hozzá a Bild am Sonntag az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt egyes politikusainak tevékenységével összefüggésben.
A vasárnapi lap a többi között arról is írt, hogy 2018-ban a bejelentett bűncselekmények száma 3,6 százalékkal – 5,55 millióra – csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a felderített bűncselekmények aránya pedig 57,7 százalék volt, ami történelmi csúcs. Azonban csak azok a bűncselekmények kerülnek a kimutatásba, amelyekről tudomást szerez a rendőrség. Az Alsó-Szászország tartományi bűnügyi hivatal kriminológiai kutatási részlegének becslése szerint a testi sértések esetében ez mindössze 35 százalékot jelent.
A Bild am Sonntag kiemelte: „az igazsághoz az is hozzátartozik”, hogy az erőszakos bűncselekményeknél a gyanúsítottak körében aránytalanul sok a nem német állampolgár. A külföldiek a lakosság 12 százalékát teszik ki, a nemi erőszakkal gyanúsítottaknál viszont 39 százalékot, a testi sértéssel gyanúsítottaknál 38 százalékot, az emberöléssel vagy gyilkossággal gyanúsítottaknál 43 százalékot.
A német társadalmat fölkavaró bűncselekmény-sorozathoz tartozik a frankfurti főpályaudvaron hétfőn történt gyilkosság is. Egy menedékjoggal Svájcban élő eritreai férfi vonat elé lökött egy nőt a gyermekével. Az édesanya megmenekült, nyolcéves kisfiát elsodorta a peronra érkező szerelvény.
„A nyitott határok és a menekültek beáramlása 2015-ben sok embert mélyen elbizonytalanított, azt gondolják, hogy az állam elveszítette az ellenőrzést az ország felett, és a frankfurti bűncselekmény ismét megerősítette ezt a benyomást”
– mondta a Bild am Sonntagnak Borwin Bandelow neurológus, pszichiáter, a félelemkutatás tudományának ismert németországi képviselője.
A göttingeni orvosi egyetem kutatója hozzátette: sok német nem értett egyet és továbbra sem ért egyet a menekültpolitikával, és ők „továbbra is 2015-tel hozzák majd összefüggésbe a migránsok erőszakos cselekményeit”. A lakosságnak ez a része „nem érzi magát biztonságban a saját országában, holott a bűnözés valójában csökken” – mondta Borwin Bandelow.
Egy másik vasárnapi lap, a Welt am Sonntag is összeállítást közölt a témáról, aláhúzva, hogy „migránsok erőszakos cselekményei polarizálják az országot”, és a társadalmat megosztó bűncselekményeket „jobboldaliak és baloldaliak is instrumentalizálják”, felhasználják politikai céljaik eléréséhez. Ebben a folyamatban „a közösségi portálok diktálják az ütemet, a statisztikák pedig alig valakit érdekelnek”.
A statisztikákkal kapcsolatban kifejtették, hogy az erőszakos bűncselekmények száma ugyan jelentősen csökkent az utóbbi bő egy évtizedben, de egyre brutálisabbak az ilyen cselekmények. Axel Petermann kriminológus eldurvulásként jellemzi ezt a folyamatot. Az erőszak új formái jelennek meg, aminek hatására erősödik a félelem a társadalomban.
A Welt am Sonntag ugyancsak kiemelte, hogy a bűncselekmények bizonyos típusainál a lakosság egészében betöltött arányukhoz képest sok a külföldi, illetve az országba menedékkérőként érkezett gyanúsított. A szakértők ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy általában véve a férfiak sokkal gyakrabban válnak bűnelkövetővé, mint a nők, és a bevándorlók körében a férfiak magasan felülreprezentáltak, vagyis jóval többen vannak, mint a nők. Az is fontos tényező, hogy a bűnözés leginkább a 18-29 éves korosztályra jellemző, és míg a menedékkérőként érkezettek 36 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba, a német állampolgárok körében csak 13 százalék ez az arány.
