Zenés darab előadására készülnek a balassagyarmati fegyház és börtön fogvatartottjai, a programnak reintegrációs célja is van – mondta az előadásban közreműködő Várnagy Andrea zongoraművész az M1 aktuális csatornán szombaton.
A darab Szent Adorjánnak, a büntetés-végrehajtás védőszentjének megtérését dolgozza fel, aki a keresztényüldözésekben is részt vett római katonaként, majd felesége hatására megtért.
Mint elmondta, a darabot az egyik fogvatartott, Tóth Sándor írta, aki nagy érzékenységgel nyúlt a témához, és olyan zenét és szöveget alkotott, amelyek által a nézők katartikus pillanatokat élhetnek majd át.
Amióta elkezdődtek a próbák, a fogvatartottak között nem alakult ki semmilyen konfliktus, és olyan csapatot, egységet alkotnak, amelynek a darabon túlmutatva is szerepe lehet – mondja Várnagy Andrea.
Szent Adorján tisztként élte életét Maximilianus császár uralkodása idején, a II. és a III. század fordulóján. A császár szolgálatában állva üldözte a keresztyéneket, de állhatatosságuk és megalkuvást nem elfogadó hitük láttán megtért. Ezért őt is bilincsbe verték, börtönbe vetették, kegyetlenül megkínozták, karjait levágták, végül pedig kivégezték.
Adorján és Natália házastársak voltak. Adorján először Nikomédiában volt városparancsnok. Látva, hogy a keresztények a kínzások alatt milyen bátorságot tanúsítanak, ő maga is Krisztus híve lett. Amikor összeírták a halálraítélt keresztények neveit, Adorján, kérte őket, hogy a jegyzők az ő nevét is írják a többi közé. A jegyzők jelentették ezt a császárnak, aki magához hivatta Adorjánt. Mivel állhatatosán kitartott keresztény volta mellett, bilincsekbe veretve, a börtönbe záratta. Egyik szolgája jelentette feleségének Natáliának, hogy férje a börtönbe került. Natália, aki titkos keresztény volt, felkereste férjét a börtönben, beszélgetett férjével végül megcsókolta minden keresztény rab bilincsét és hazatért. Ezután a császár parancsára Adorjánnak is, és rabtársainak is Összetörték lábszárait, ami után mindnyájan meghaltak. Ez a IV. században történt. Natália, aki hűségesen szolgálta férjet és vértanútársait, özvegységében Bizáncban, férje sírjánál békében hunyt el.
