A XVIII. században kezdődött, amikor a tavasz beköszöntével a város ács- és asztalos műhelyei előtt elégették a télen felhalmozódott fahulladékot. A valenciai ácsok és asztalosok védőszentjük, Szent József napján (március 19.) tisztelegtek a műhelyeik ajtajában égő máglyákkal.
A század végére Spanyolországban egyre több helyen vették át más európai országok télbúcsúztató szokását, amely szerint szegényesen felöltöztetett bábukat égettek el szimbolikusan. Az ácsmesterek hittek a tűz tisztító erejében, ezért saját maguknak kezdtek bábukat faragni, hogy azok elégetésével köszöntsék az élet megújulását.
Az idők folyamán valenciai bábuk egyre groteszkebb alakot öltöttek, gyakran hasonlítottak az elöljárókra, politikusokra, híres, de nem közkedvelt emberekre. A kifigurázás bevett szokássá vált, és mivel a március 19-ét követő éjjelen elégették a szobrokat, nem maradt bizonyíték a gúny tárgyára, amiken négy napon keresztül jól mulatott a nép.
Később további programokkal bővült az ünnep, 1921-ben rendezték meg az első fallasi bikaviadalt. Ekkor már jelentős vendégseregről tudósítottak a helyi újságok. Az eredetileg két napos ünnep 1931-től öt naposra bővült, egyre több helyszínnel. Ma már évente 800 Fallast állítanak, amelyekre közel 1 millió ember kíváncsi március 15-19. közt.
Az ünnephez kapcsolódik a petárdázás mindenre és mindenkire kiterjedő szokása. Láttam babakocsiban tolt gyermeket, aki egykedvűen szórta mindkét kezével a robbanószerrel töltött kis csöveket maga köré a járdára. A fülsiketítő robbanásokra gyakorlatilag csak a külföldiek reagáltak. Ilyenkor a városháza előtti téren minden délután 19 petárdagyártó cég versenyez látvány és hangerő dolgában.
Az ünnepsorozatból nem hiányozhat a védőszent előtti tisztelgés sem. A Szűzanya 15 méter magas szobrát virágcsokrokkal borítják, amelyeket ünnepélyes felvonuláson hoznak magukkal a díszes ruhákba öltözött városlakók, mintegy százezren. Óriási közösségi élmény és a vendéglátás öröme jellemzi ezeket a napokat Valenciában és környékén.
Itt még 150 képet nézegethetsz a fiestáról és Valenciáról. A fotókat és írást készítette:
Kovács Bodor Sándor
