Egy új-zélandi tudós úgy véli, megfejtette Nagy Sándor halálának több mint 2300 éves rejtélyét, Katherine Hall, a Dunedini Orvostudományi egyetem oktatója, gyakorló orvos úgy véli, az ókori uralkodó nem malária, alkoholizmus vagy gyilkosság áldozata lett, ahogy más elméletek állítják.
Szerinte Alekszandrosz halálát a Guillain-Barré-szindróma (GBS) nevű ritka, bénulást okozó idegrendszeri betegség okozta – írta a The Ancient History Bulletin című szaklap friss számában.
A hadvezér Kr. e. 323-ban bekövetkezett haláláról szóló elméletek nem magyarázták meg kielégítően, minden részletében az eseményt.
„Különösen egy olyan tényre nincs kézzel fogható, valószerű magyarázat, amelyet egy forrás említett: Nagy Sándor teste hat nappal a halál után sem mutatta az oszlás jeleit”
– magyarázta Hall.
„Az ókori görögök azt gondolták, a csoda azt bizonyította, hogy milyen jó uralkodó volt. Cikkem tudományos magyarázattal szolgál a jelenségre”
– mondta Hall.
A 32 éves uralkodó halála előtt lázas volt, fájt a gyomra, kétoldali, az alsó végtagokban kezdődő, felszálló jellegű, szimmetrikus paralízise volt, amely súlyosbodott, ám elméje a haláláig tiszta maradt. Hall diagnózisa a GBS, amelyet a korszakban gyakori Campylobacter pylori baktérium fertőzése okozhatott.
A Guillain-Barré-szindróma (GBS) ritka, de súlyos következményekkel járó betegség, amely a mozgató- és érzőidegek védőrétegét támadja meg, ennek következtében a végtagok elgyengülnek, súlyosabb esetben pedig a mozgató- és légzőizmok meg is bénulhatnak, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás léphet fel. A GBS kialakulásának pontos oka nem ismert, a lehetséges okok között szerepel valamennyi légúti, gyomor- és bélrendszeri fertőzés.
A Nagy Sándor haláláról szóló elméletek legtöbbje a lázra és a hasi fájdalomra összpontosít.
Hall szerint az uralkodó a GBS egy változatát kapta el, amely megbénította, azonban végig eszméleténél maradt és zavarodott sem volt.
Az ókorban a halált nem a pulzus, hanem a lélegzet alapján állapították meg, azonban a GBS okozta bénulás és az alacsony oxigénszükséglet csökkenthette a lélegzet láthatóságát. Lehetséges, hogy teste hőszabályozása összeomlott, pupillái kitágultak, pillantása megmerevedett. Mindezek arra utalnak, hogy nem csoda folytán maradt ép a teste sokáig, hanem azért, mert még élt.
„Azt állítom, hogy Nagy Sándor halála az eddig véltnél hat nappal később történt, ezzel új vitát szeretnék indítani. Lehet, hogy a makedón uralkodó esete a valaha feljegyzett leghíresebb téves halálmegállapítás”
– mondta Hall.
