Június elsejére, Ferenc pápa csíksomlyói látogatása napjára is kiterjeszti a csíksomlyói búcsút Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke – közölte honlapján az érsekség.
Az érsek hétfőn keltezett körlevelében kijelentette: a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánítja, hogy ennek az eseménynek a zarándokai is eleget tehessenek az ősök fogadalmának. Emlékeztetett rá, hogy a pápalátogatás utáni szombaton, június 8-án tartják Csíksomlyón a szokásos pünkösdszombati fogadalmi búcsút.
Körlevelében Jakubinyi György kitért arra, hogy a romániai látogatás programja és ezen belül a csíksomlyói hegynyeregben tartandó pápai mise csak akkor lesz biztos, amikor ezt a Szentszék sajtóirodája teszi közzé.
Az előkészületek négy hónapjára az érsek előírta, hogy az erdélyi templomokban a vasárnapi szentmiséken a pápalátogatás lelki gyümölcseiért is mondjanak imádságot, az egyházközségekben pedig tartsanak előadásokat Ferenc pápával, a tervezett romániai látogatással kapcsolatban.
Korábban Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános helynöke nyilatkozta a Maszol.ro portálnak, hogy felmerült a pápalátogatás és a csíksomlyói búcsú összevonásának a lehetősége. Szerinte ez egyszerűbb lett volna a szervezők számára, és a hívek részvétele is biztosabb, markánsabb lett volna, de a végső szó a fogadalmi búcsút szervező ferences szerzeteseké volt, ők pedig elvetették a javaslatot.
A helynök elmondta: a tervek szerint június elsején helyi idő szerint 11 órakor helikopterrel érkezik a pápa Csíksomlyóra, ahol az úgynevezett pápamobilon körbejár, hogy minél több hívőhöz minél közelebb kerüljön. A tervek szerint 11 óra 45 perckor kezdődne a latin nyelvű ünnepi szentmise, és annak keretében a pápának a beszéde, amelyet magyar nyelvre fordítanak. Az eseményre egy szabadtéri oltárt készítenek, mert a meglévő nem felel meg. A szentmise után Ferenc pápa szűk körű, rövid ebéden vesz részt, és 15 órakor továbbindul Jászvásárba.
Államilag, szervezetten hülyitettek gyülekezzetek! . A vallásosság szimptómája a szolgalelkűségnek, az önállótlanságnak, a megvezethetőségnek. A vallásos ember alaptermészete olyan, hogy igényli az irányítást, és keresi a tekintélyt, hogy behódolhasson neki. Nem szívesen marad „egyedül”, vágyik a társai elismerésére és retteg attól, hogy kiközösítik. Tetteit valójában ez a sóvárgással vegyes félelem határozza meg. Nem az fontos számára, hogy jó irányba tartson, hanem hogy megmondják neki, merre menjen.