Szendrey Júlia, költőfeleségből a modern nő szimbóluma
Szendrey Júlia Petőfi feleségeként kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Júlia pedig osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. Az Országos Széchényi Könyvtár Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című tárlata Júlia magánéletét és irodalmi munkásságát mutatja be, utóbbira helyezve a hangsúlyt.
A nemzeti könyvtár gazdag anyagára épülő kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki. A többszörös évfordulóhoz kapcsolódó tárlat pedig a Szendrey Júlia munkásságának bemutatásához felhasznált levelek, naplótöredékek, könyvkiadások, saját versek és Andersen-fordítások mellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is, amihez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul.
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia idillinek induló családi életét a szabadságharc dúlta fel, a pár 1849. július 20-án találkozott utoljára. Júlia megpróbálta felkutatni férjét, viszont nem járt sikerrel, ezért halottá nyilváníttatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélységesen elítélte, részleges felmentést az biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvében publikálta.
Herczeg Ferenc, 1909-ben úgy fogalmazott a Petőfi almanachban: Ma már Júlia megkövetelheti azt, amit megkövetelhet minden ember, akinek életét tulajdonába vette a nyilvánosság, hogy az igazságot tudják róla. Az igazság pedig csak akkor igazság, ha teljes és csonkítatlan.
A kiállítás célja egyrészt, hogy bemutassa: miként definiálták saját korában és később szépírók és irodalomtörténészek az írónőt, költőnőt, leányt, asszonyt és anyát; másfelől hogy új kérdéseket, megközelítéseket vessen fel.
A kiállítást megnyitja:
Boka László tudományos igazgató (Országos Széchényi Könyvtár)
Szatmári Judit Anna gyűjteményvezető, muzeológus (Kiscelli Múzeum)
Gyimesi Emese irodalomtörténész (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
A megnyitót követően tárlatvezetést tart a kiállítás két kurátora:
Patonai Anikó Ágnes irodalomtörténész és Szűts-Novák Rita irodalomtörténész
A kiállítás 2018. november 20-tól 2019. március 9-ig látogatható.
Megnyitó időpontja: 2018. november 20., 16 óra
Helyszíne: Országos Széchényi Könyvtár, Nemzeti Ereklyetér
1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.
Budavári Palota „F” épület
