+ Irodalom

Petőfi halála után gyorsan férjhez ment a felesége

Szendrey Júlia, költőfeleségből a modern nő szimbóluma

Szendrey Júlia Petőfi feleségeként kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Júlia pedig osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. Az Országos Széchényi Könyvtár Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című tárlata Júlia magánéletét és irodalmi munkásságát mutatja be, utóbbira helyezve a hangsúlyt.

A nemzeti könyvtár gazdag anyagára épülő kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki. A többszörös évfordulóhoz kapcsolódó tárlat pedig a Szendrey Júlia munkásságának bemutatásához felhasznált levelek, naplótöredékek, könyvkiadások, saját versek és Andersen-fordítások mellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is, amihez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia idillinek induló családi életét a szabadságharc dúlta fel, a pár 1849. július 20-án találkozott utoljára. Júlia megpróbálta felkutatni férjét, viszont nem járt sikerrel, ezért halottá nyilváníttatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélységesen elítélte, részleges felmentést az biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvében publikálta.

Herczeg Ferenc, 1909-ben úgy fogalmazott a Petőfi almanachban: Ma már Júlia megkövetelheti azt, amit megkövetelhet minden ember, akinek életét tulajdonába vette a nyilvánosság, hogy az igazságot tudják róla. Az igazság pedig csak akkor igazság, ha teljes és csonkítatlan.

A kiállítás célja egyrészt, hogy bemutassa: miként definiálták saját korában és később szépírók és irodalomtörténészek az írónőt, költőnőt, leányt, asszonyt és anyát; másfelől hogy új kérdéseket, megközelítéseket vessen fel.

A kiállítást megnyitja:

Boka László tudományos igazgató (Országos Széchényi Könyvtár)
Szatmári Judit Anna gyűjteményvezető, muzeológus (Kiscelli Múzeum)
Gyimesi Emese irodalomtörténész (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
A megnyitót követően tárlatvezetést tart a kiállítás két kurátora:
Patonai Anikó Ágnes irodalomtörténész és Szűts-Novák Rita irodalomtörténész
A kiállítás 2018. november 20-tól 2019. március 9-ig látogatható.
Megnyitó időpontja: 2018. november 20., 16 óra
Helyszíne: Országos Széchényi Könyvtár, Nemzeti Ereklyetér
1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.
Budavári Palota “F” épület

3 hozzászólás

3 Comments

  1. alex53

    2018-11-19 - 09:46

    Szóval,egy kicsit sem gyászolta, sőt, még a látszatra sem adott…
    Önmagában ez még nem baj, (sok “víg özvegy” megteszi!) csakhogy ő is, mint sok hasonló darab, továbbra is az elhunyt nevéből, munkájából profitált…
    Ez már gusztustalan és szánalmas is…

    • Hacsek Zsófia

      Hacsek Zsófia

      2018-11-21 - 10:31

      A XIX. században egy egyedülálló nő lehúzhatta a rolót, senki sem vette komolyan. Ahhoz, hogy tényező legyél abban a korban, kellett egy élő férj, azt meg senkitől sem lehet elvárni, hogy ő is eltemesse magát csak azért, mert a férje meghalt. Plusz nyilván sokan mondogatták, hogy jaj, szegény Júlia, de azért anyagilag ők sem támogatták volna rendszeresen. És akkor már jobban járt törvényes feleségként, mint kitartott nőként, vagy vadidegenek nem túl bőkezű szociális juttatásaival. És akkor azt már hagyjuk is, hogy valószínűleg a házasságuk sem felelt meg annak az idealizált képnek, aminek még ma is sokan látni akarják. De most komolyan, miért adjon valaki a látszatra? Hogy átverjen másokat? Hogy a társadalom jobban érezze magát, cserébe ő meg rosszabbul? Szerintem jól tette, hogy nem hagyta magát.

    • Mahir Kara

      2018-11-24 - 08:24

      Nem nyithatott, Kádár butikot! Nők “megélhetése” még a nyilvánosház lehetett, ostoba!

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top