Ki mondta, hogy egy kiflivégből nem lehet hős?

Elrabolt minyon, bátor kiflivég, aszalt meggy és marcipánegér – új kötetével Keresztesi József megalkotta süteménydráma műfaját, melyben nehéz páncélzatú lovagok helyett sütik dacolnak a veszéllyel, hogy megmentsék a királylányt. A Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című verses meseregény augusztus végén jelent meg a Móra Kiadónál.

Keresztesi József nem először ír gyerekkönyvet, a 2015-ben megjelent Mit ​eszik a micsoda? című verseskötetével már meghódította a fiatal olvasóközönséget. A Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza történetének kiindulópontja: a rendkívül ronda és legalább olyan büdös Vérpuding elrabolta a tortavárból Csokisminyont, a királylányt. Sütemények egész hada próbálja előkeríteni, sikertelenül. A bátor kiflivég, Csücsök is jelentkezik a királynál a hősi feladatra, és egy Csárli nevű meggyszemmel vág neki az útnak, hogy előkerítse Csokisminyont. A könyvben a gasztronómia találkozik a mesék fantáziavilágával. Már maga az alapötlet sem hétköznapi: mindenki ismeri az elrabolt királylányokkal operáló mesék fordulatait, de ki hallott már marcona Vadalmatortáról és szétfolyó Rémsütikről?

 

„A pompázatos Tortavárból
Midőn az útnak nekivágsz,
Elmondom, merre indulj, vándor –
Elmondom, merre mit találsz.
Világot látni volna kedved?
Hát fogd a cókmókod, keresd meg
A Napkeleti Nagykaput,
Mert innen indul, erre fut
Az Ezeréves Karavánút,
Hol lomha Kakaós Csigák
Húzzák a dögnehéz igát,
Viszik-hordják a sok-sok árut –
Varázslatos táj int neked:
A dúsgazdag, mesés Kelet.

Vagy indulj inkább napnyugatnak:
Ott kékellik a hegyvidék,
Ahol Kőszáli Puffok laknak,
No meg torzonborz, csöpp Izék.
Ám hogyha mégis úgy ítéled,
Válassz nyugodtan más vidéket:
A Főkaputól délre fut
A hosszú Rétestészta-út,
Mely elvezet a Zöld Öbölbe:
A tengerparton állnak ott
A Nagy Kikötővárosok
Arany napfényben tündökölve –
Kalandornépek élnek itt,
A tengerjáró Sós Sütik.”

Ahogy a régi mesék főhősei is gyakran szegény kisemberek, úgy jelen esetben is egy hányatott sorsú főszereplőt ismerünk meg: a karakter még csak nem is kifli, csupán annak a vége. Hogy mi lett a többi részével? A könyvben megismerjük Csücsök eredettörténetét, ami szerencsére nem olyan drámai, mint Darth Vaderé.

A szerző emberi tulajdonságokkal ruházza fel a cukrásztermékeket, miközben színes, kalandos mesevilágba vezet be minket. Lépten-nyomon belefutunk valami finomságba, így olvasó legyen a talpán, akinek nem fut össze a nyál a szájában.

Keresztesi József Anyegin-strófákban írta meg a történetet, a versek ritmusa gördülékeny, így egyetlen percre sem válnak unalmassá. Rengeteg humor, nyelvi lelemény színesíti a kötetet, melyen felnőttként is jókat derülhetünk. A mesélő olykor el-elkalandozik a történet során, ezzel olyan érzést keltve, mintha egy szórakozott szülő mesélne a gyerekének.

A mesét Horváth Ildi rajzai színesítik, melyek hűen adják vissza azt a kedves, vicces hangulatvilágot, melyet a szerző megálmodott. Keresztesi József kötete újabb üde színfoltja a kortárs magyar gyerekirodalomnak, mely nem csak a fiatal korosztálynak okozhat néhány derűs órát.