Egy király mindig annak örül, amit mástól elvehet

A Budapesti Nyári Fesztivál idei második nagy operabemutatója a Rigoletto két előadására augusztus 3-án és 5-én kerül sor a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a címszerepben Giuseppe Altomare-val, a Mantovai herceg szerepében Arturo Chacón-Cruzzal, Gilda szerepében pedig Szemere Zitával. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Medveczky Ádám vezényli.

A fenti konklúzió Victor Hugo A király mulat, című drámájából, az erkölcstelen uralkodó tipikus alakját megrajzoló botrányműből származik, amely alapján Verdi Rigolettójának szövegkönyve készült. A tökéletesen gátlástalan hatalomvágyat és az alattvalói hitványságot megrajzoló Hugo darabnak már a párizsi ősbemutatója botrányba fulladt és a cenzúra azonnal tiltólistára tette. Az eset az 1830-as években történt. Verdi librettistája, Francesco Maria Piave húsz évvel ezután kapta kézhez a darabot, hogy átdolgozza a szövegkönyvét, de az éber cenzúra ismét lecsapott és az osztrák hatóságok az alábbi konkrét feltételekhez kötötték bemutatóját: A király helyett egy polgári személyt kellett a dráma középpontjába állítani, a törvénytelen, házasságon kívüli szerelmet egyházi esküvővel kellett korrigálni, Gildának pedig békésebb halálnemet írtak elő.

A Rigoletto az operairodalom egyik alapműve, magyarországi ősbemutatója 1852. december 18-án volt a Nemzeti Színházban, azóta is töretlen népszerűségnek örvend világszerte. 2010-ben operafilm is készült belőle Placido Domingo címszereplésével. A felfelé hajbókoló, de mindenkibe belemaró Rigoletto 16. században játszódó emberi tragédiájának a bő 150 év alatt sokféle értelmezése és feldolgozása született, problematikáját az operarendezők változatos korokba helyezték és sokféle önkényt láttak bele világszerte. Alapkérdései és drámaisága azonban nem koptak meg. A hatalom jellemtorzító hatása, a szerelem és az önfeláldozás, a munka és a magánélet elválasztásának univerzális kérdései múlhatatlanok, akárcsak a Rigoletto mély drámaisága és magával ragadó zeneisége, ezért Szinetár Miklós és Harangi Mária rendezését az Operaház ma is műsoron tartja. A komoly színészi és énekesi kvalitásokat igénylő előadás címszerepében a világhírű bariton, Giuseppe Altomare első ízben mutatkozik be a magyar közönségnek, a Mantovai herceg szerepében pedig az elmúlt évek legizgalmasabb tenorjaként számontartott mexikói Arturo Chacón-Cruzt üdvözölhetjük, akit utoljára néhány éve a Werther címszerepében láthatott a budapesti közönség. A Rigoletto három felvonásban, olasz nyelven csendül fel a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével, az előadás magyar felirattal látható.

***

Giuseppe Verdi:

Rigoletto

opera három felvonásban

olasz nyelven, magyar felirattal

SZABADTÉRI BEMUTATÓ

  1. augusztus 3 és 5. (péntek, vasárnap) 20 óra

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Rigoletto: Giuseppe Altomare
Mantovai herceg: Arturo Chacón-Cruz
Gilda: Szemere Zita
Sparafucile: Gábor Géza
Maddalena: Szántó Andrea
Monterone: Kőrösi András
Marullo: Káldi Kiss András
Borsa: Kiss Péter
Ceprano: Szüle Tamás
Ceprano grófné: Simon Krisztina
Giovanna: Balatoni Éva
Apród: Zavaros Eszter
Porkoláb: Kristóf István

Szövegíró: Francesco Maria Piave
Díszlettervező: Csikós Attila
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Lőcsei Jenő

Varsányi Anna nyersfordítását a felirathoz átdolgozta: Orbán Eszter

Megbízott karigazgató:Csiki Gábor

Vezényel: Medveczky Ádám

Rendező: Szinetár Miklós / Harangi Mária

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara és Énekkara

A Szabad Tér Színház bemutatója a Magyar Állami Operaház együttműködésével.

Megosztás: