+ Oktatás

Hogyan adhat önbizalmat a retorika?

“Az iskolában a számonkérés egyik legfontosabb eleme az írásbeli mellett a felelet. Vajon az önök gyerekeinek iskoláiban megtanítják-e, hogyan kell felelni? Használnak egy módszert, amit nem tudnak alkalmazni? Szerintem ez nem fair játék” – mondja Dr. Németh Zoltán, aki évek óta szervez retorikai edzőtáborokat fiataloknak.

Milyen lehetőségeket adhat valakinek, ha megtanul jól beszélni? És mi történik, ha valaki úgy nő fel, hogy alig mer megszólalni? Erre kereste a választ a „Retorika, avagy a kamaszkori önbizalom trambulinja” című előadás, amit a Harmónia Rendezvényközpontban tartott június 28-án. Dr. Németh Zoltán, aki a Szónok Születik Retorikaiskola mesterképzésén végzett. Ennek záróakkordjaként tartott előadást arról, hogy miként képes segíteni a retorika az önbizalom-hiányos gyerekeknek.

Dr. Németh Zoltán csaknem 15 éves prezentációs tréneri múlttal rendelkezik, emellett évek óta szervez retorikai edzőtáborokat 12-18 éveseknek. Készített egy felmérést, melyben 50 embertől kérdezte, hány százalékosnak érzik előadói önbizalmukat. A válaszadók harminc százaléka válaszolta, hogy ötven százalék alatt áll az önbizalma, ha nyilvános beszédről van szó.

Dr. Németh Zoltán előadása a Harmónia Rendezvényközpontban – fotó: Várkonyi Zsolt

„Az iskolában a számonkérés egyik legfontosabb eleme az írásbeli mellett a felelet. Vajon az önök gyerekeinek iskoláiban megtanítják-e, hogyan kell felelni? Használnak egy módszert, amit nem tudnak alkalmazni? Szerintem ez nem fair játék. A gyerekek maguktól nem jönnek rá, hogyan kell jól felelni. Érthető, hogy már az első percben elveszítik önbizalmukat. A felelet az, ami a leginkább meg tudja gyilkolni egy gyerek önbizalmát”

A retorika nem csupán a beszédről szól, hanem arról is, hogy az ember miként gondolja át és rakja össze az előadását. De vajon mit okozhat a lámpaláz és az önbizalomhiány?

„Ha nagyon csökken a magamba vetett hit, kifelé is másképp fogok kommunikálni, és az érdekérvényesítési képességem is csökkenni kezd. Hasonló a helyzet a társas kapcsolatoknál is. Ha nincs önbizalom, egy társas szituációban sem lesz sikeres az ember. Különösen nehéz eset, ha elkezd csökkenni az irányultság a társas kapcsolatok felé, ilyenkor megpróbálunk másoknak megfelelni. Nem mindig ilyen szoros a kapcsolat a kettő közt, de a megfelelési kényszer sokszor összefügg az önbizalommal. Amikor egy személy már nem a saját életét éli, hanem másét. Steve Jobs mondta, hogy éld a saját életedet, mert mindenki másé már foglalt. Szerintem ez fontos gondolat. Az önbizalom hiánya és csökkenése a saját csapdámba zárhat, és hiába gondolom, hogy ennél több vagyok, ez mégsem jelenik meg. Egy ilyen belső feszültséggel teli állapot bizonyos esetekben megjelenik mentálisan és fizikálisan is, tetten érhető az evészavarokban, a depresszióban is”

– hívta fel a figyelmet, majd rátért a retorika oktatásának témájára:

„Babits szerint a retorika beszélni és gondolkodni tanít, mint az iskola. A mondat második felétől kicsit félek. Szerintem mai szemmel nézve kicsit ironikusnak hangzik. Sajnos nem itt tartunk. Az általános és középiskolában nem tanítanak retorikát. Vannak rá kezdeményezések, és lehet, hogy egyszer majd eljutunk odáig, hogy iskolai tantárgy legyen.”

fotó: Várkonyi Zsolt

Dr. Németh Zoltán mesélt a retorikatáborban oktatóként szerzett tapasztalatairól is.

„Sokszor megkérdezik tőlem, hogy van-e lámpalázam. Azt szoktam válaszolni, hogy van, és örülök neki. Egyszer valaki azt mondta, a lámpaláz a retorikai igényesség jele. Ha van lámpalázam, az azt jelenti, hogy fontos számomra, mi történik a másik oldalon. Egy 14-18 éves gyereknél előfordul, hogy élete kisebb szakadékba kerül. Úgy gondolom, a retorika ezekben a szituációkban egyfajta trambulinként tovább pörgetheti őket, mert megtanulnak jól beszélni, gondolkodni. Az előadásom fő témája nem az, hogy miként növeljük a gyerekek önbizalmát, hanem először az, hogy saját önbizalmunkat kell javítanunk. Nem hiszek abban, hogy egy alacsony önbizalmú szülő képes fejleszteni a gyereke önbizalmát. Először a saját házunk táján kell sepregetnünk”

A szakember szerint a retorika sokkal több, mint a szép beszéd művészete. Sokkal inkább a másokkal való kapcsolatfelvétel művészete. Meglátása szerint úgy tudunk a legjobban fejlődni előadóként, ha olyan közösségekbe járunk, ahol fontos szerepet kap a beszéd. Mint rámutatott, még a jogászok sem tanulnak nyilvános beszédet – sőt, találkozott olyan jogásszal, aki szinte fizikai fájdalmat érzett, amikor meg kellett szólalnia nyilvánosan, ám a retorikai foglalkozásoknak köszönhetően teljesen megnyílt.  Dr. Németh Zoltán szerint minden embernek fantasztikus személyisége van, de nem mindenki tudja ezt megmutatni, ebben segíthet a szónoklat tudománya.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top