Az örökösök és közintézmények összefogásával nyilvános online adatbázist fejlesztettek Németországban az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablás, a legendás Mosse-gyűjtemény ügyének feltárására. A néhai berlini lapkiadó, Rudolf Mosse (1843-1920) több ezer darabból álló műgyűjteményének sorsát szerdától lehet kutatni az új portál segítségével.
Rudolf Mosse a német nemzetállammal együtt létrejött egységes piac révén kiépített sajtóbirodalmával gazdagodott meg a 19. század utolsó harmadában. A német zsidó üzletember szenvedélyes műgyűjtő volt, berlini belvárosi palotája szinte roskadozott a festményektől, szobroktól és ókori műalkotásoktól, ezért az épületet művészkörökben Mosseum néven emlegették. Gyűjtötte például a jelenkorban is világhírű Max Liebermann és Franz Lenbach képeit.
A gyűjtemény túlélte alapítója halálát, de a náci hatalomátvételt már nem, a családot kiszorították az országból, vagyonukat elkobozták, a műkincseket elárverezték. A Mosse-gyűjtemény széthordása így az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablási ügy lett. Az alkotások sorsának feltárására egyedülálló módon az örökösök és német közintézmények közösen vállalkoztak, és Mosse Art Research Initiative (Mosse műkincskutatási kezdeményezés – MARI) néven megalapítottak egy kutatócsoportot, amely az egyik berlini tudományegyetem, a Freie Universität szervezeti keretében hangolja össze az együttműködést.
A többi között az örökösöket összefogó amerikai Mosse-alapítvány és a berlin-brandenburgi kulturális örökséget kezelő német állami alapítvány (Stiftung Preussischer Kulturbesitz – SPK) együttműködésével indították el a mari-online.de cím alatt működő portált is, amely bemutatja a munka eddigi eredményeit, lehetőséget ad a bekapcsolódásra, és a kezdeményezők szándéka szerint az emlékezetkultúra fejlesztéséhez is hozzájárul.
A portál szerdai bemutatóján elmondták, hogy eddig 115 műkincs sorsának felkutatását kezdték el, és 68 alkotásról találtak használható nyomokat, közülük egyelőre 30-ról töltötték fel az összes adatot a portál adatbázisába. A tavaly elkezdett kutatómunkával nyolc alkotást már meg is találtak, például a bécsi Belvedere múzeumban, az amerikai New York államban fekvő Canajoharie-ben működő Arkell múzeum gyűjteményében, vagy magántulajdonban – emelte ki Meike Hoffmann művészettörténész, a MARI koordinátora a Jüdische Allgemeine című berlini lap beszámolója szerint.
További kilenc műkincset az SPK gyűjteményében találtak meg még 2015-2016-ban, a MARI megalapítása előtt. Ezeket mind visszaszolgáltatták az örökösöknek, és három alkotás ügyében sikerült megállapodni a visszavásárlásról, hogy az SPK kiállíthassa az általa működtetett berlini múzeumokban.
Az egyik ilyen műkincs Reinhold Begas német szobrász Susanna című munkája, amely a német főváros egyik legrangosabb kiállítóhelyén, az Alte Nationalgalerie-ben látható. A nagyméretű neobarokk márványszobor a második világháború végén a Szovjetunióba került, az akkori Leningrádban – Szentpéterváron – állították ki a nácik legyőzése után összegyűjtött „trófeák” között, majd a kilencvenes évek elején visszakerült Berlinbe. Az alkotás mellett szerdától egy külön információs tábla tájékoztatja a látogatókat a műkincs történetéről és a MARI-projektről.
A kezdeményezés célja nem az, hogy bárkit is kikiáltsanak bűnösnek, csupán:
„tisztelegni akarunk Rudolf Mosse előtt, német polgárként érzett büszkesége, német vállalkozóként elért sikerei és nagylelkű társadalmi felelősségvállalása előtt”
– mondta Roger Strauch, az örökösöket összefogó alapítvány vezetője.
