Ötven év képzőművészete – egyetlen tárlaton! A rendszerváltás óta nem volt ilyen Magyarországon. Szentendrén újra egy különleges kiállításra várják a közönséget. Nincs több titok! Bemutatják a Gerő-gyűjtemény féltve őrzött darabjait.
Egy aktuális kérdés: a magángyűjtemények jelentősége
Az elmúlt hónapok művészeti közbeszédében egy bécsi kiállításhoz kapcsolódóan újra sok szó esett arról, hogy egy magángyűjtő miképpen alakítja a művészeti kánont. A német Wolfgang Hans, aki gyűjteményének egy részét 1978-ban az osztrák mumoknak adományozta (ebből látható most a múzeumban kiállítás Művészetet az életbe! címmel), kétségkívül azok közé tartozott, akik kimutathatóan befolyásolták a korszak művészetét. Kölni házában a hatvanas-hetvenes években egymásnak adták a kilincset a legjobb nyugat-európai és amerikai alkotók, számos ikonikussá vált mű (például Daniel Spoeri egyik főműve, a Hans vacsorája) ott született meg, de a gyűjtemény jelentőségét nem ez adja, hanem a progresszív, biztos ízlés, amely tetten érhető a válogatásban. Ennek köszönhető, hogy ha valaki ma átfogó képet szeretne kapni a hatvanas évek nyugati művészetéről, erre a kollekcióra bátran támaszkodhat.
Daniel Spoeri Magyar ál-csapdakép, 2009
Egy kivételes kollekció: a Gerő-gyűjtemény
Magyarországon az egyetlen olyan ismert magángyűjtemény, amely a kortárs képzőművészet nemzetközi perspektívájában építkezik, Gerő László közgazdász három évtizede formálódó kollekciója. A meghatározó vonatkozási pontjai három városhoz, Lipcséhez, Bécshez és Budapesthez köthetőek, bár Antwerpentől Moszkváig számos művészeti színtér jelen van ebben a kivételes gyűjteményben. Az elmúlt öt évtized négy meghatározó irányzata reprezentatív módon mutatkozik meg itt: a bécsi akcionizmus (mindenekelőtt Günter Brus, Rudolf Schwarzkogler művei révén), a lírai absztrakt gesztusfestészet (Nádler István, Hencze Tamás, Klimó Károly, illetőleg John Bock, Eva Schlegel, Martha Jungwirth), a lipcsei iskola (Neo Rauch, David Schnell, Christoph Rückhaeberle) és a performatív szobrászat (Daniel Spoeri, Anselm Ryle, Csákány István, Várnai Gyula). Nagy számban vannak jelen olyan jelentős alkotók is, akik szorosan nem kötődnek egy irányzathoz vagy csoporthoz, de hatásuk jelentős (Daniel Richter, Kamen Stoyanov, Rita Ackermann, Halász Péter, Kicsiny Balázs, Szűcs Attila). Tagadhatatlan, hogy a Gerő-gyűjtemény a közép-kelet-európai régió egyik legfontosabb művészeti kollekciója.
Neo Rauch Cím nélkül, 2007
Miért különleges ez a kiállítás?
Hogyan nézett ki az elmúlt fél évszázadban a progresszív képzőművészet a közép-kelet-európai régióból nézve? A MűvészetMalom új tárlata erre az ambiciózus kérdésre ad látványos választ. Ilyen átfogó szemléletű kiállítás a rendszerváltás óta nem volt Magyarországon. A nemzetközi sztárok és a kiemelkedő magyar alkotók művei közül jónéhányat most első ízben láthat a nagyközönség. Nincs több titok – a Gerő-gyűjtemény féltve őrzött darabjai a kiállítás ideje alatt nyilvánosak.
Izgalmas megnyitó
A tárlatot április 7-én 18 órakor Sirbik Attila író nyitja meg. A megnyitót követően két dj, Dj Bootsie és Bernathy Zsiga LIVE fellépésével táncos partira várják a közönséget a szentendrei MűvészetMalomba.
