Hogyan működtek a katonai bordélyok a lövészárkok mögött?

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadvezetésében 1915-re tudatosult az a felismerés, hogy a hosszú ideig tartó háborúban egészségügyi szempontokból szükségessé vált a frontokon szolgáló katonák szexuális életének szabályozása. A háború pillangói – Érosz a Nagy Háborúban című tárlat (Vasváry-ház, 2018. március 22. – 2018. június 24.) a tábori bordélyok témáját járja körül az első világháború időszakából. A különleges kiállítás megtekintésére a 16 éven felüli látogatókat várja a múzeum.

A tábori bordélyok többféle célt szolgáltak: egyrészt a nemi betegségek és a homoszexualitás terjedését szerették volna meggátolni, illetve a helyi lakosság zaklatását megelőzni. A Kecskeméti Katona József Múzeum orvostörténeti érdekességeket, néprajzi tárgyakat is felvonultató vendégkiállítása enteriőrök, illetve tematikus tablókba rendezett archív anyagok (dokumentumok, fotók, rajzok, nyomtatványok) segítségével mutatja be a harcoló katonák lövészárkon túli magánéletét és a tábori bordélyhálózat működését.

A kiállítás két enteriőrje eligazítást nyújt a tiszti és a legénységi bordélyok közötti különbségekben. A tiszti bordély berendezése a fülledt hangulatú piroslámpás házak illúzióját idézi, a végtelenül sivár legénységi bordélyban viszont egy közkatonának 15 perc jutott az „élet élvezetére”. A tábori bordélyok alkalmazottai és az őket látogató katonák a rendszeres orvosi ellenőrzések dacára is komoly egészségügyi problémákat szerezhettek az évekig húzódó lövészárokharcokban. A frontokon szolgálatot teljesítő katonák között a 12%-ot is meghaladta a nemi betegek száma, a kórral hazatérésük után természetesen sok esetben a családtagjaikat is megfertőzték.

A kiállításnak egyik különlegessége az a vitrin, melyben „népi erotika” körébe sorolható tárgyak a Nagy Háború poklán és a bordélyházakon kívüli századfordulós szexualitást mutatják be, minden álszeméremtől mentesen közelítve meg a vágy és testi szerelem kérdését.

Megosztás: