„Nem könyveket ad ki az Athenaeum 2018-tól. Teljes szemléletváltás előtt a magyar könyvszakma”
– hirdette az Athenaeum február 8-ai sajtótájékoztatójának meghívója. Hogy ez pontosan mit jelent, az csütörtök délelőtt derült ki a Boscoló Budapest Fehér-Vörös Szalonjában. Az eseményen részt vett Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó ügyvezető igazgatója, Vámos Miklós író, Finy Petra író, újságíró és Krekó Péter politológus, szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezetője.
„Szerzőink körében mindig azt érzem, hogy különlegesek vagyunk, mint José Mourinho”
– mondta nyitásként Szabó Tibor Benjámin, majd lerántotta a leplet a kiadó pszichohistória nevű új fejlesztéséről:
„Az Athenaeum pszichohistóriája egy időben folyamatosan változó komplex hálózat, melynek elemei a könyveink megjelentette fogalmak, történések, felismerések, az ezek által kiváltott érzelmek, illetve a közöttük lévő bonyolult és időben szintén folyamatosan változó kapcsolatmintázatok. Ezek együtt kiadnak egy képet a világról, és utakat nyitnak az olvasó számára egyik műtől a másikig. A pszichohistória szembefordul az olvasót véleményburokba záró, leegyszerűsítő közösségi kommunikációval. A megismerés egy új eszköze. Aki akarja, használhatja útbaigazító térképként is”
Ha az olvasó végére ért egy könyvnek, a pszichohistória segítségével tippeket kaphat, milyen kötettel érdemes folytatnia. A webes alkalmazás június 7-én, az Ünnepi Könyvhét nyitónapján nyílik majd meg az olvasók előtt. A kiadó szerint a pszichohistória néhány éven belül a teljes tartalomszolgáltató szektort alapjaiban fogja megváltoztatni. A sajtótájékoztatón jelentették be a kiadó három új szerzőjét is: Vámos Miklósnak, Finy Petrának és Krekó Péternek is tavasszal, a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából jelenik meg első athenaeumos könyve. Töredelmes vallomás című kispróza kötetében Vámos Miklós felidézi életének legkínosabb, legszégyenteljesebb élményeit, emlékeit. Szabó Tibor Benjámin arról érdeklődött, miért ír valaki könyvet számára kellemetlen emlékekről.
„Elég idős vagyok már ahhoz, hogy nagyon sok mindent szégyelljek, ami az életemben történt. Sok mindenre lehet használni a prózaírást, többek között pszichológiai gyakorlatnak is. Ha az ember odaül egy tiszta papír vagy monitor elé, az elég ellenszenvesen fog nézni. Ilyenkor megpróbálunk szembenézni valamivel. Számomra két irány létezik. Az egyik, hogy van egy gubanc az életben vagy társadalomban, amit én nem értek. Ilyenkor leülök, elkezdem írni és megértem. Sokszor azt tapasztalom, hogy íróként okosabb vagyok, mint az a Vámos Miklós, aki most épp beszél. A másik irány, amikor valami súlyos terhet hordozok a vállamon, és már görnyedezem alatta. Ezt a súlyt át lehet adni a papírnak. Vagy sikerül, vagy nem. Előfordul, hogy az ember megpróbálja átadni a papírnak, és egy kicsit megkönnyebbül. Van, hogy még rosszabb lesz. Utóbbi azt jelenti, hogy nem volt elég a novella, ilyenkor kell írni egy regényt”
– válaszolta Vámos Miklós.
Krekó Péter a Tömegparanoia: Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című kötetével debütál az Athenaeumnál, ami egy pop-science tudományos ismeretterjesztő könyv lesz. Szabó Tibor Benjámin először azt a kérdést tette fel a társadalomkutatónak, vajon dezinformációnak számít-e az állítás, hogy nem könyveket ad ki az Athenaeum 2018-tól. Krekó Péter szerint inkább jóindulatú dezinformációról van szó. Új kötete kapcsán beszélt a post-truth, azaz a tények utáni világról is.
„Elkezdett érdekelni, hogyan lehet az Egyesült Államok elnöke egy olyan személy, aki saját elmondása szerint soha egyetlen könyvet sem olvasott el, ráadásul erre büszke is. Akik életrajzi könyveket írtak róla és követték őt, soha nem láttak a környezetében egyetlen könyvet sem, kivéve azt, amit ő írt. Donald Trump csak a saját maga által írt könyvekkel van körülvéve, máshonnan nem kap impulzust. Trump győzelmében nagy szerepe volt az álhíreknek. Egyes kutatások szerint az amerikai választások előtt a közösségi médiában az álhírek terjesztése meghaladta a valódi hírek terjesztését. Trump sok álhírt el is hitt. Hitt benne, hogy Obama nem az Egyesült Államok területén született, ezért nem legitim elnöke Amerikának. A mai napig hisz benne, hogy a globális felmelegedés csak egy hazugság. Régóta tudjuk, hogy a propaganda, a megvezetés lehet sikeres. Az elmúlt pár év tapasztalatai arra mutatnak, hogy olyan emberek is lehetnek nagyon sikeresek, akik saját maguk is elhiszik a hazugságokat, amit terjesztenek. Szerintem ez nagyon komoly kérdéseket vet fel. Olyan világban élünk, ahol azt hisszük, hogy ha többet olvasunk, okosabbak, sikeresebbek leszünk, valamit jobban csinálunk majd. Mintha egy anti-intellektuális mozgalom kezdene elindulni a post-truth farvizén, ami arról szól, hogy a sikerhez nem kell helyesen észlelni a valóságot. Hazugságra épített életek és stratégiák is lehetnek sikeresek”
– mondta Krekó Péter. Szociálpszichológusként úgy látja, mindenki hisz valamilyen dezinformációban, és sokan hajlamosak elhinni a kényelmes hazugságot a kényelmetlen igazság helyett. Meglátása szerint mindezt a közösségi média révén minden korábbinál hatékonyabban használnak ki egyes gazdasági, politikai csoportok. Finy Petra az Akkor is című kötetével mutatkozik be az Athenaeumnál. A Madárasszony után ismét egy nehéz női sorsot mutat majd be: az Akkor is főszereplője a Salamon Sára nevű tanárnő, aki nemsokára negyvenéves lesz, azt hiszi házasságával minden rendben, ám férje az egyik reggel közli vele, hogy elköltözik új barátnőjéhez.
Hogy miért foglalkoztatja Finy Petrát a nők nehéz sorsa? Az írónő szerint a depresszió komoly és húsbavágó kérdés, hazánkban még sincs megfelelően tematizálva, nem beszélnek róla családon belül. Új prózájáról elárulta, hogy bár ismét komoly témákat érint, de meg-megjelenik benne a humor.
„Ahogy a depresszió, úgy a válás is rendkívül elterjedt jelenség. Úgy érzem, fontos erről beszélni. Igenis van élet a válás után, csak nem mindegy, hogy miként tud valaki felépülni lelkileg, érzelmileg”
– mondta zárásként Finy Petra.
