Guillermo del Toro 13 Oscar-díjra jelölt A víz érintése című filmjének ötlete „nyilvánvalóan” a néhai Paul Zindel Pulitzer-díjas író egy 1969-es darabjából származik – állítja Zindel fia, hagyatékának gondozója.
David Zindel, az amerikai színdarabíró fia a The Guardian című brit napilapban annak a véleményének adott hangot, hogy A víz érintésének elkészítéséhez engedély nélkül használták fel Paul Zindel egy darabját, amit ötven éve Let Me Hear You Whisper címmel mutattak be televíziós produkcióként.
A film gyártója, a Fox Searchlight közleményében tagadta, hogy a film rendezője és társ-forgatókönyvírója, Guillermo del Toro valaha látta volna Zindel darabját.
„Del Toro 25 éves pályafutása alatt tíz játékfilmet forgatott és mindig készséggel elismerte, hogy milyen hatások ihlették”
– hangsúlyozta a stúdió hozzátéve, hogy szívesen ülnek le megbeszélni a kérdést a Zindel családdal.
Paul Zindel színműve egy kutatólabor takarítónőjéről szól, aki érzelmi kapcsolatba kerül egy fogva tartott delfinnel és megpróbálja megmenteni.
„Megdöbbentett minket, hogy egy nagy stúdió elkészíthet egy olyan filmet, amely ennyire nyilvánvalóan az apám egyik művéből származik, anélkül, hogy bárki felismerné ezt és hozzánk fordulna a jogok megszerzéséért”
– írta Zindel egy emailben a Guardiannek.
A kritikusok körében is elismerést aratott A víz érintése forgatókönyvén del Toro mellett Vanessa Taylor dolgozott. A rendező korábban elmondta, hogy a film ötlete „egy gondnokról szól, aki elrabol egy kétéltű embert egy titkos kormányzati létesítményből” egy Daniel Kraus regényíróval – a film egy producerével – való beszélgetés alatt merült fel. Kraus honlapja szerint a film az általa és Del Toro által kitalált eredeti alapötlet nyomán született.
A víz érintésében is egy takarítónő a főszereplő (Sally Hawkins), aki a hatvanas években egy baltimore-i laboratóriumban dolgozik, ahol beleszeret egy tengeri teremtménybe és megkísérli megmenteni. A film kreatív stábja eredeti ötletként tálalta a produkciót, és nem tett említést inspirációként Zindel darabjára.
A hasonlóságokat Zindel rajongói vetették fel a közösségi médiában, az író fia is ennek nyomán tett lépéseket és állt a nyilvánosság elé.
Mindkét történetben egy laboratóriumban éjszakai műszakban dolgozó takarítónő a főszereplő, aki beleszeret egy vízi lénybe, egy titokzatos tudományos kísérlet alanyába. Mindkét nő élelmet visz a lénynek, így teremt vele kapcsolatot, és mindketten felmosóronggyal táncolnak a víztartálya előtt egy szerelmes dallamra. Mindketten megtanulnak kommunikálni a lénnyel, és mindkét laboratórium érintett titkos katonai műveletekben. Mindkét főhős rájön, hogy végezni akarnak a lénnyel, és mindkét laborban szóba kerül az „élveboncolás” is. A takarítónők mindkét produkcióban meg akarják menteni a lényt, és szennyestartóban akarják kicsempészni a laborból.
Hasonlóságot mutat, hogy mindkét takarítónőnek van segítőtársa, a darabban Danielle, Del Toro filmjében pedig Octavia Spencer alakításában Zelda.
A The Guardian szerint ugyanakkor jelentős különbségek is vannak a két mű között: Del Toro főhőse, Elisa néma és jelnyelven kommunikál a lénnyel. Újabb eltérés, hogy Elisa meleg barátja is fontos szerepet játszik a filmben. Továbbá másként is végződik a két történet.
Paul Zindel 2003-ban hunyt el, Pulizter-díját 1971-ben kapta A gammasugarak hatása a százszorszépekre című színművéért.
Bonnie Zindel, az író özvegye felidézte, hogy a Let Me Hear You Whisper férje korai műveinek egyike, amely különösen kedves volt a szívének. Zindel kémiatanárként dolgozott mielőtt írni kezdett, ezért helyezte darabját laboratóriumi környezetbe. A tévés feldolgozást együtt nézték meg a vietnami háború idején. A darab témája férje hitét tükrözte, hogy
„a szeretet és nem a háború hozhatja el a világbékét”
– mesélte az özvegy.
