Minden évben elindulok valahová Szilveszter napján délután, hogy megnézzem, milyen is az év utolsó napja. Most kifejezetten meleg volt, a sapka gyorsan zsebbe került, a nap mégis úgy sütött, ahogy a téli árnyak nyúlnak.
Nem vagyok egy számvetős fajta, inkább azon jár ilyenkor az agyam, azokat a dimenziókat tapogatom, amelyek az időérzékeléshez kapcsolnak. Az időt bárhonnan számíthatjuk, bármilyen mércét kalibrálhatunk rá, a földi életnél mégis a Föld keringése és forgása az, ami a biológiai óránkkal szinkronban ketyeg.
A Föld emberi léptékkel mérve nagyon súlyos valami, és ez a belül még izzó, grandiózus tömeg pillekönnyű mozgással kering a Nap körül, és amennyire ez fölfoghatatlan a számunkra, épp annyira fölfoghatatlan az univerzumban való létezésünk. És most ebben a fölfoghatatlanságban egyetlen kapaszkodónk, a földi idő léptéke szerint újra egy év végére értünk, a Föld ellepszis pályájának ugyanazon pontján áll, mint 365 nappal ezelőtt. A resztlit nem számítjuk.
Ha valami, akkor ez ünnepi pillanat, mert mindannyiunk személyes életének közös mércéje billen egyet, még ha ez a bizonyos Szilveszter 24 óra alatt vonul is körbe a Földön. Bár ez is absztrakció, de abból a fajtából, amely nem tesz köztünk különbséget, mi több, a legmélyebben gyökerező azonosságunk. Ez az az alap, amiről el lehet indítani a párbeszédet. És ez a nap kiválóan alkalmas arra, hogy a Földet kívülről nézzük, ahol nálunknál okosabb asszimetriák tartják mozgásban a világegyetemet, amelynek hőmérséklete mínusz 270 Celsius fok, 3 foknyira az abszolút nulla foktól, ahol minden megdermed, minden mozgás leáll, megáll az idő. Ha új életet akarunk kezdeni, vagy ha a régit akarjuk folytatni, ezen a filmen keresztül érdemes. Mert gyönyörű!
Minden valódi művészetben ezt az időélményt éljük át, zenében, filmben, festményben. Ezt keressük, ezt kutatjuk. A művészet élménye ezért lebegteti a legtisztább párbeszéd körvonalait. A művészetben ugyanazt ismerjük meg a másikból, mint magunkból. Ez a másik ember megértésének diadala. Ehhez a kabáthoz keressünk gombot.
BÚÉK, kedves Olvasók!
