Szerves molekulák alkotják a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösből származó por felét – állapították meg a COSIMA mérőműszer adatait elemző kutatók.
Ez a por a Naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott – írják a szakértők a Royal Astronomical Society Monthly Notices című havilapjában.
A Rosetta űrszonda COSIMA műszere 2014 augusztusától 2016 szeptemberéig vizsgálta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A tudósok jelenlegi kutatásukban, amelyhez többek között a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) is csatlakozott, minden eddiginél részletesebben elemezték azt, milyen kémiai elemeket tartalmaz az üstökösből származó por – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Amikor egy üstökös erősen elliptikus pályáján haladva megközelíti a Napot, aktívvá válik: fagyott gázai elpárolognak, és magukkal rántják az apró porszemcséket a világűrbe.
Ezeknek a szemcséknek a begyűjtése és vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy elemezzék azt az „építőanyagot”, amely magát az üstököst alkotja. Ez egyelőre csak nagyon kevés missziónak sikerült.
A Rosetta kutatói különböző méretű porrészecskéket gyűjtöttek be és elemeztek egy nagyjából két éves periódus alatt. A több mint 3500 részecske között a legkisebb mindössze 0,01 milliméteres átmérőjű, a legnagyobb egy milliméteres.
A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 30 porszemcse elemzését készítették el. A különböző méretű minták a Rosetta-misszió különböző szakaszaiból származnak.
„Elemzésünk szerint mindegyik porszemcse összetétele nagyon hasonló”
– mondta Martin Hilchenbach, a COSIMA-csoport vezetője. A kutatók következtetése szerint az üstökös pora ugyanolyan összetevőkből áll, mint a magja.
A tanulmány szerint az összetevők élén a szerves molekulák állnak, ezek felelősek a szilárd anyag súlyának mintegy 45 százalékáért.
„Az üstökös így a Naprendszer szénben leggazdagabb ismert objektumai közé tartozik”
– mondta Oliver Stenzel, az MPS munkatársa, a COSIMA-csapat tagja. A teljes súly másik részét, 55 százalékát ásványi anyagok, többnyire szilikátok alkotják. Meglepő módon szinte kizárólag olyan ásványok, amelyekből hiányzik a víz alkotóelem.
„Természetesen a 67P/Csurjumov-Geraszimenko tartalmaz vizet, mint minden más üstökös is. De mivel az üstökösök szinte minden idejüket a Naprendszer jeges peremén töltik, szinte mindig le vannak fagyva, a fagyott víz pedig nem tud kölcsönhatásra lépni az ásványokkal”
– fejtette ki Hilchenbach.
