Pálfalvi Tamás a Müpában fújja és szívja a trombitáját, sőt időnként belebeszél
November 3-án Pálfalvi Tamás lesz a Müpa vendége. Az ifjú trombitás egy nemzetközi program keretében lép színpadra. A Rising Star nemzetközi koncertsorozat, amelyet ECHO, a European Concert Hall Organisation, azaz Európai Koncerttermek Szervezete koordinál, és feltörekvő tehetségeket léptetnek föl. Jelenleg 32 hangverseny-helyszín van a sorozatban. Magyarországról egyedül a Müpa a tagja ennek a szervezetnek, de Németországból több város és több terem is. Minden évben minden tag ajánlhat egy fiatal muzsikust vagy kamaraegyüttest a sorozatba. Nem kötelező minden évben nevezni, de a Müpa tavaly Pálfalvi Tamást indította.
– Nagyon megtisztelő, hogy rám gondoltak. Le kellett adni egy programot, különböző koncertfölvételeket. Ezek után a koncerttermek igazgatói több körben választottak ki öt művészt és egy együttest. Ebbe a körbe kerültem be én is – meséli Pálfalvi Tamás.
Rajta kívül Ellen Nisbeth svéd brácsást, Nora Fischer magyar–holland énekesnőt, Christoph Sietzen luxemburgi ütőhangszerest, a Quatuor van Kuijk francia vonósnégyest és Emmanuel Tjeknavorian örmény származású osztrák hegedűst választották ki. Trombitás még soha nem volt a sorozatban, Magyarországról pedig csak ketten, Banda Ádám hegedűművész és Balázs János zongorista.
– Volt egy nyitó workshop, ahol összeültek a nyertesek és a szervezők Hamburgban, a legújabb koncertteremben. Az ismerkedés tréninggel is együtt járt. Ez egyfajta csomag olyan művésznek, aki szólistakarrierre készül. Sok szakmai tapasztalatot adtak át nekünk a színpadi jelenlétről, a közönséggel való kapcsolattartásig, egy koncertműsor fölépítéséről, a közösségi média szerepéről, a sajtóval való kapcsolattartásig. A sorozatban nem csak hangversenyek lesznek, fogok mesterkurzust tartani gyerekeknek, de lesz találkozó idősebb zenebarátokkal is.
Minden nyertes kapott egy különleges lehetőséget. Fölkérhetett egy zeneszerzőt, hogy írjon darabot konkrétan neki. Ezeket néhány évig csak az illető muzsikus vagy együttes játszhatja. Pálfalvi Tamás Eötvös Pétert kérte föl. Már dolgozott együtt a világhírű komponistával, aki nyomban igent mondott. Ezúttal hónapokig dolgozhattak együtt a darabon, ami különleges munkát jelentett.
– Először leültünk Péterrel és három órán keresztül beszélgettünk a leendő darabról. Kérte, hogy játsszak neki valamit, amit szeretek, mutassak olyan technikai megoldásokat, amelyeket szívesen játszom. Kifejezetten az én személyiségemre, adottságaimra, erényeimre komponált. Az alapötlete az volt, hogy a zene két trombitán szólaljon meg. Egyszerre kell két hangszeren játszanom, ami nagyon nehéz feladat, rendkívüli kihívás. Sokáig próbálgattam, hogy hogyan tudom megoldani. Kiderült, hogy bizonyos fogásokat egyszerűen nem tudok lejátszani. Péternek a dallamötleteit a fizikai korlátokhoz kellett igazítania. Ez így elmondva nagy kihívás, de ő virtuózan megoldotta. Azt is ki kellett kísérletezni, hogy milyen hangszereken szólaljon meg a mű. Nyilván eltérő hangszínre volt szükség. Az ötlet lényege, hogy a két trombita két különböző személyiséget képviseljen és beszélgessenek egymással. Végül úgy határoztuk meg, hogy két híres trombitás, Miles Davis és Chet Baker társaslog egymással. A két hangszert is hónapokig kerestük, mire megtaláltuk a legalkalmasabbat. Az egyik a mély, lágy, jazzes hangzású szárnykürt, a másik pedig egy eszkornet, amelyik egy kvarttal följebb is van hangolva és a hangja kecsesebb, lágy, nem túl érces. Na, ezek beszélgetnek egymással. Már megvolt az ősbemutató, az amszterdami Concertgebouw-ben játszottam először a darabot. Szerencsére a szerző is el tudott jönni. A közönség álló tapssal fogadta a darabot. A Sentimental, ez a címe is el fog hangzani ebben a sorozatban, Budapesten is. Ez magyarországi premier lesz. Eötvös Péter nálam jóval idősebb, befutott zeneszerző, és nagyon jólesett, hogy partnerként kezelt és együtt dolgoztunk ezen a darabon.
A koncert programján szerepelnek klasszikusok is, A koncert zongoristája eljátszik néhány Debussy-prelűdöt, Tamás pedig egy Enescu és egy Gershwin darabot. Fontosnak tartja, hogy mindig játsszon magyar szerzőt is, Eötvös mellett most Bartókot választotta, a Román népi táncokra ő maga készített trombita-átiratot. Két különlegesség is szerepel a programban.
Tavaly nyáron Amerikában jártam a világ legnagyobb trombitás-fesztiválján. Voltunk vagy ötvenen, együtt zenéltünk, voltak mesterkurzusok is. Minden évben sok izgalmas modern produkciót bemutatnak. Itt hallottam Tisné francia szerző Emotion című darabját. Van egy 20 soros francia vers, s a szerző ennek minden sorára írt egy tételt. A trombitás nagyon jól játszott, a tételek között pedig mondta a verset. Megtetszett nekem a darab, és továbbgondoltam. Fölkértem Gyulai Júliát, hogy csináljon rá egy kis koreográfiát. Én nem beszélek túl jól franciául, zongoristám, Eloise Bella viszont anyanyelvű beszélő, ezért ő fogja mondani a szöveget. Szerintem látványos és izgalmas lesz ez a 20 perces mű. Hasonlóan érdekesnek ígérkezik a zárószám. Robert Erickson kaliforniai zeneszerző Krylje a legőrültebb darab.
Szólótrombitására íródott, gyakorlatilag leírt improvizáció. Van benne ordibálás, meg minden, úgyhogy ne ijedjen meg senki! Az első rész negyedhangú skálákra épül. Ráadásul az egyik hangot fújni kell, a másikat belebeszélni a hangszerbe, a harmadikat pedig inhalálni, azaz beszívni, így jön ki a dallam. Ezt bizony nagyon sokáig próbálgattam és gyakoroltam. Először lassan, aztán egyre gyorsabban, így jutottam el hónapokig a kívánt tempóig. Szeretem az ilyen kihívásokat.
