+ Életmód

Egészen más a valós helyzet a katalánoknál, mint amit a tévében látunk – Barcelonából jelentjük

Tegnap kitettem egy rövid posztot a Facebookra, amelyben összefoglaltam, hogy két éve Barcelonában élő magyarként hogyan látom az itteni helyzetet. Meglepetésemre rengeteg kérdést és döbbent reakciót kaptam, és mindegyiknek az volt az alapja, hogy: De hát a tévében teljesen mást mondtak. – Magyar Vivien kollégánk jelenti Barcelonából.

A katalánok többsége nem akarja a függetlenséget

Tegnap Barcelonában a többezres tömeg hatalmas üdvrivalgással fogadta a független katalán köztársaság kikiáltását, lehet olvasni a világ összes hírportálján. Kétségtelen, akik a tegnapi parlamenti döntéshez vezető hetekben is tüntetéssel töltötték ébrenlétük nagy részét, azok most sem maradhattak otthon. De mégis kikből áll ez az ujjongó, piros-sárga-kék zászlót lengető, Carles Puigdemont katalán elnököt éltető tömeg? És mi van azokkal, akik soha, egy pillanatig sem akarták, hogy Katalónia független állam legyen? Bármennyire is mondjanak ellent a tévében közvetített képek: a tegnap estét a Barcelonában élők nagy része nem euforikus ünnepléssel, hanem gyásszal és dühcsillapítással töltötte.

Tegnap kitettem egy rövid posztot a Facebookra, amelyben összefoglaltam, hogy két éve Barcelonában élő magyarként hogyan látom az itteni helyzetet. Meglepetésemre rengeteg kérdést és döbbent reakciót kaptam, és mindegyiknek az volt az alapja, hogy:

De hát a tévében teljesen mást mondtak.

Ideje tehát arról beszélni, hogy milyen is a tényleges közhangulat Barcelonában, és az itteniek hogyan élik meg valójában az elmúlt hetek, napok eseményeit.

Fotó: Magyar Vivien

Először is, Katalónia lakosságának legnagyobb része nem akarja, és soha nem is akarta a függetlenséget. Még az október elsején lebonyolított illegális népszavazás (amit itt csak úgy emlegetnek, hogy 1-O, mint október 1.) eredménye szerint sem, bármit is mondjon Puigdemont. Katalónia népessége hét és fél millió, ebből öt millió a regisztrált szavazópolgár, és ennek az öt milliónak is csak 43%-a ment el szavazni. Így jött össze nagyjából kétmillió szavazat a függetlenség mellet, így maradt ki a szavazásból többszázezer olyan spanyol és külföldi bevándorló, akik Katalóniában képzelik el a jövőjüket, de (még) nincs szavazati joguk, és így vette magára Carles Puigdemont a függetlenség kiharcolásának keresztjét – annak ellenére, hogy ezt a többség nem kérte és egyáltalán nem is akarta.

Az igazság tehát az, hogy a katalán parlament nem a nép akaratára, hanem annak ellenére kiáltotta ki a katalán köztársaságot. Amikor tegnap élő adásban bejelentették a döntést, minden egyes utcai örömkiáltásra és petárdadörrenésre jutott legalább egy, ha nem több basszameg az otthonokban, irodákban vagy éppen a metrón. Katalánul, spanyolul, angolul, és még ki tudja hányféle nyelven. Hatalmas tévhit az, hogy Barcelonában csak nacionalista, függetlenségpárti katalánok élnek. Ők a kisebbség. A többség tudatos és toleráns Európa-polgár: spanyolok, katalánok, külföldiek, akik soha nem adtak engedélyt sem Puigdemont-nak, sem másnak arra, hogy a nevükben független katalán államot csináljon.

Két év alatt számos barátot és ismerőst szereztem ebben a városban. Egy angol nyelvű, a barcelonai startup-világról szóló kiadványnak dolgozom újságíróként, és nap mint nap találkozom itt élő külföldiekkel és katalánokkal egyaránt. Egy kezemen meg tudom számolni azokat, akik egyetértenek a függetlenségi mozgalommal. A többiek mind teljes értetlenséggel állnak a történtek előtt, és a függetlenségpárti politikusokat nem hősként tisztelik, hanem anarchistának tartják. Ugyanakkor teljes mértékben elfogadhatatlannak tartják azt, ahogyan a spanyol kormány válaszolt a katalán vezetők törekvéseire. A népszavazás napján mindenki döbbenten nézte azt az elképesztő brutalitást, amit a spanyol rendőrség produkált, és senki sem értette, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök vajon miért akar még több embert elidegeníteni és a szeparatizmus felé taszítani?

Az itteniek szerint a legnagyobb kár, amit a függetlenségpárti katalán politikusok okoztak, nem az, hogy a spanyolokat és a katalánokat egymás ellen fordították, hanem az, hogy a magukat katalánnak vallók közt is töréseket hoztak létre. Családi kapcsolatok, barátságok rongálódtak meg az elmúlt hetekben, és ezeket sokkal nehezebb lesz rendbe hozni, mint helyreállítani a gazdaságot, visszaédesgetni a kivonult cégeket.

Mint minden társadalomnak, a katalánoknak is megvan a saját traumájuk. A Franco-diktatúra még nagyon erősen él a kollektív emlékezetben. A történelem leckéi alapján tudjuk, hogy egy traumatizált társadalomban a politikának könnyű dolga van: csak találni kell egy bűnbakot és már mehet is a szavazatok begyűjtése és a tömegek manipulálása. Senki sem tagadja, hogy a katalán nép évtizedek óta próbál orvosságot találni a bajaira. De a függetlenség mint lehetséges megoldás gondolata azóta létezik, mióta a szeparatista politikusok kitalálták, és nem afféle zsigeri vágy, amely mindig is ott élt a katalán lelkekben.

A főbérlőnk Barcelonában született, egész életében itt élt, spanyolul és katalánul is beszél, minden nap használja mindkét nyelvet. Mégis spanyolnak tartja magát, mert a szülei Andalúziából költöztek ide, és otthon, egymás között mindig is spanyolul beszéltek. Hasonlóképpen van ezzel még rengeteg más itt élő is. Az ő identitásukkal akkor most mi lesz?

29 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Cherry szerint:

    Ez a cikk kb. olyan., mint amikor egy CEU-tüntetés után egy külfölni érdeklődik a magyarországi közhangulatról, és egy fideszes azt válaszolja neki, hogy ne higgyen a tv-ben látottaknak, a magyarok nagy része fideszes, és semmi baja a rendszerrel, csak egy törpe kisebbség hőzöng.

  2. Béla Toller szerint:

    Korrigálni kell, itthon is ! Nem lehet, hogy ilyen arányban el lehessen lopni a demokráciát ! Alapvető kérdésekben a teljes népességre, a szavazóképesek egészére vetített arányokat kell előírni a sikerességhez. Nagyon fontos lenne ezt itthon sem elfelejteni ! Különben megyünk a FÁK-ba (kétmillió zombi szavazatával) !

    • Lévai András szerint:

      Igen, pont ezt mondta Rákosi elvtárs is az 1946-os választások előtt. Nehogy már az a párt nyerjen, amelyiket a legtöbb szavazó támogatja, korrigálni kell!
      Egyébként igencsak érdekes, amikor a Moszkva teret átnevezték, azok, akik akkor Moszkváig síránkoztak és az oroszok érzékenységére hivatkoztak ugyanazok, akik Paks II és a többi magyarországi orosz projekt ellen tiltakoztak – hol volt már az orosz érzékenység? 😀

      • Pál Gálik szerint:

        Azért qrva nagy különbség van ám egy szimbolikus és szvsz fölösleges közterület átnevezés (a mai napig Moszkva térnek hívja a többség) és az ország pénzügyeit több évtizedre kényszerpályára állító szerződés között. Pláne, hogy olyan kötteti a szerződést, aki szerint „nem lehet az oroszokkal olyan szerződést kötni…és 10 évre titikosítani”…

        Azzal semmi baj nincs, ha a legtöbb szavazatot kapó párt nyeri a válaszásokat, azzal viszont már igen, ha a voksukat leadó választók negyedének szavazatával 2/3-ot lehet szakítani. Meg azzal is baj van, ha soha magyarországon nem lakott emberek levélben is szavazhatnak, mert az kedvező, a külföldre kényszerültek meg csak a külképviseleteken.

        • Gergely szerint:

          Már elnézést, de ez a demokrácia, jogod van beleszólni és jogod van nem beleszólni. Aki beleszól, hallatja hangját, aki nem, annak a véleménye nem jelenik meg a statisztikában. Ez olyan, mint amikor az osztályban arra kéri a tanár a gyerekeket, hogy tegye fel a kezét, aki a holnapi moziban a Terminátorra szavaz, majd ugyanígy a Herripotterre. Ha 30-ból 10 kérte a Terminátort, és 7 a Harrry Pottert, 20 meg hallgatott, akkor nem Terminátor lesz? DE! És ez pl. a határon túli magyarság körében is negatívan hat, amikor az adott ország választásain kéne megjelenni, a fele nem teszi meg, pedig, ha pl. a felvidéki magyarság 95%-a, az ottani szlovákságnak pedig csak 45%-a menne szavazni, jóval jobb eredményeket lehetne elérni a jogvédelem- és bővítés terén is.

  3. justiceforhungary szerint:

    megint egy ballib csicskás rondított ide egy hazugságáradatot

    Katalónia a katalánoké és nem a népeket eltipró spanyoloké !

    • Cherry szerint:

      Kinek a csicskása ez a „ballib”? 🙂 Egyébként pedig a katalán köztársasággal semmi bajom nekem (nem egészen bal) liberálisnak. Az elszakadás következményeit viszont még nem láthatjuk.
      Véleményem szerint kicsit tájékozódni kellene most, mielőtt kijelentéseket teszünk ezzel kapcsolatban, ballibeknek, vagy éppenséggel fideszeseknek tulajdonítva egy egy állápontot. Mi van, ha a Fidesz nem olyan nyilatkozatot ad ki, ami megegyezik a véleményeddel? Akkor is ballibezel majd?

      • justiceforhungary szerint:

        Nem kérdeztem a véleményedet, hogy a Fidesznek mi a véleménye igazán nem érdekel,Katalónia egy megszállt terület úgy ahogyan Baszkföld is.
        Kellet nekik,mert gazdag terület mind a kettő. A franciák, angolok és spanyolok erőszakos hódítók, merlyek népeket igáztak ler és vették el az önrendelkezési jogaiakai,tiltották be saját nyelvük használatát,szokásaikat. Hogy neked mi erről a véleményed az engem nem érdekel.

        • oxális szerint:

          a te véleményedet kérdezte valaki?

          • Jávorka Ákos szerint:

            nem véleményt irt hanem tényeket okoska…

          • Susanna Szvet szerint:

            Pontosan ellenkezoje, Akos. Semmifele tenyek nem tamasztjak ala.

          • Susanna Szvet szerint:

            Igen. Mindenki nyilvanithat velemenyt. Megha nem is ertunk vele egyet.

        • Pál Gálik szerint:

          Katalónia nem megszállt terület. A napóleoni háborúk során csatlakozott spanyolországhoz.
          A polgárháború nem Spanyolország és Katalónia között folyt és nem a terület függetlensége volt a tétje.

        • Susanna Szvet szerint:

          Igazan „demokratikus” modon nem erdekel a mas velemenye? Hol tanultad ezt a „demokraciat”? „Franciak, angolok es spanyolok nepeket igaztak le? Es az oroszok, szerbek (jugo), hollandok, kina stb stb? Ezt igy hivjak: tortenelem. Ha most jatszodik: politika. Es azert a Te „leigazottaid” nemcsak megkerdojelezheto dolgokat tettek Hanem igazan jo, pozitiv, a helyieknek kedvezo dolgokat is. Lasd: angolok Indiaban.

  4. Gábor Kovacsics szerint:

    Ez egy érdekes cikk volt. Elég érdekesen értelmezi a demokráciát és a szavazást.
    1. Akik nem mentek el szavazni azok tartózkodtak a szavazástól vagy pedig nem érdekelte őket a szavazás végeredménye. (Nem pedig biztosan katalán függetlenséget ellenzik). Itt jegyzem meg volt már egy nemzeti konzultáció 2014 nov 9-én. Akkor a szavazók 85%-a szerette volna a Katalónia függetlenségét. …. Akkor a szavazásra jogosultak 50 százaléka jelent meg. Látszik, már elég régóta függetlenek szerettek volna lenni.
    2. „Nem a Katalóniában élő spanyolok…..” Miért is kellett volna szavazniuk? A Németországban és szavaznak az ott élő magyar, lengyel, stb. nem német állampolgárságú vendégmunkások.
    3. „Nekem mindenki azt mondta, akivel találkoztam hogy nem akarnak elszakadni.” Ez kb pont olyan érv, mintha valami azt állítaná, hogy „Nekem mindenki azt mondta, akivel találkoztam hogy EL AKARNAK elszakadni.”. Az hogy maga beszélt néhány emberrel, azt nem lehet összehasonlítani több millió ember szavazatával.

    • Mariann Latchis szerint:

      Egyetertek, valoban erdekes cikk. Bennem is hasonlo kerdesek/ketelyek merultek fel. 1. A cikk azt sugallja, hogy az az 57%, amelyik nem ment el szavazni, az fuggetlenseg-ellenes. Ez csak feltetelezes, hiszen ezt nem tudhatja az iroja. 2. Ha a spanyol es kulfoldi bevandorloknak (meg) nincs szavazati joga, akkor az nyilvanvalo, hogy alapbol „kimaradtak” a szavazasbol. Szerintem a legtobb orszagban ez igy mukodik. Az elszakadasrol nem Carles Puigdemont dontott egyszemelyben, hanem a katalan parlament – azt nem a katalanok valasztottak? 3. Azt vajon honnan veszi a cikk szerzoje, hogy „minden egyes utcai örömkiáltásra és petárdadörrenésre jutott legalább egy, ha nem több basszameg az otthonokban, irodákban vagy éppen a metrón”. 4. Ezt ki, hol allitotta hogy „Barcelonában csak nacionalista, függetlenségpárti katalánok élnek”? 5. Milyen alapon kellenne Puigdemontnak vagy barki masnak engedely kernie a spanyoloktol es külföldiektol? 6. A kulfoldiek lehet, hogy nem ertenek egyet a fuggetlensegi mozgalommal (bar biztos vagyok benne, hogy van olyan kulfoldi, aki igen) de igazabol semmi beleszolasuk nincs a katalanok ugyeibe. 7. Az en gyerekem is dolgozott Barcelonaban, sok ismerose es baratja van ott, es erdekes modon azok mind a fuggetlenseg hivei.

  5. Arpad Csikos szerint:

    Nem csak az van benne az 57% „nem szavazó”-ban – aki a Spanyolo-ban maradást akarja, hanem aki beteg, vagy antipolitikus, de leginkább az , akit a brutális erőszak sikeresen akadályozott meg a szavazásban! A szavazóhelyiségek nagy részét lezárták, feldúlták, elkobozták az urnákat, és brutális fizikai erőszakot alkalmaztak válogatás nélkül stb.!
    Ha addig kétséges is volt – pont az ilyen fizetett hamis hírek miatt is, – a szavazás eredménye és a közhangulat, mára már biztosan jellemzően a szavazás eredményét igazolja!

  6. zumm szerint:

    erdekes e is itt elek de meg nem talalkoztam maradni vagyo katalannal. ugy tunik mindenkinek mas ez az elmeny. allitolag a varosresztol is fugg.

  7. András Dosztály szerint:

    a szavazást akkor lehetne normálisan értékelni, ha a kormány előzetesen nem tiltotta volna be, és a rendőrség nem próbálta volna meg megakadályozni. de így csak azok mentek el szavazni, akik függetlenséget akartak. arra azért kíváncsi lennék, hogy kormányunk mit kommunikálna,ha mondjuk budapest lakossága egy betiltott népszavazáson kinyilvánítaná a függetlenséget…

  8. András Dosztály szerint:

    ez is érdekes, hogy alig valaki vállaja fel a kommentelők közül saját magát…

    • András Dosztály szerint:

      köszönöm a figyelmeztetést, azt hitem az agórán állok… és ha ez a korszellem, kiszállok. névtelenekkel nem vitatkozom.

      • Susanna Szvet szerint:

        Ne huzd fel magad. Gondolj arra hogy a szemelytelen nick nev mogott is van valaki… aki hallatni akarja a hangjat.

      • András Dosztály szerint:

        igen. letiltalak, és nem látom mit írsz, te meg nem látsz engem:)

  9. Lapos Péter szerint:

    Nahát, de fura! A katalánok többsége nem is akar függetlenséget? De akkor miért választott meg a katalánok 2015-ben egy függetlenségpárti tartományi kormányt? Akkor a fő kampánytéma a
    függetlenség volt. Tehát azzal bízták meg a választók a Junts pel Sí (Együtt az igenért) függetlenségi párttömörülést, hagy vívják ki a függetlenséget, és rajtuk kívül bejutott a törvényhozásba még egy másik függetlenségpárti erő is.
    Vajon hol voltak a most az elszakadás ellen tüntető katalánok a választásokon???

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top