A Szaturnuszhoz 2004-ben érkezett Cassini űrszonda több mint 453 ezer képet küldött a Földre a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról, annak gyűrűiről és holdjairól, az utolsó felvételek órákkal az előtt fognak megérkezni, hogy pénteken a Cassini megsemmisül a Szaturnusz gázlégkörében.
Ezek a felvételek olyanok lesznek, mint amikor utoljára körülnézel a házadban vagy a lakásodban, mielőtt elköltözöl onnan. Körbesétálsz az alsó szinten, majd felmész a felsőre, végighúzod az ujjaid a lépcsőkarfán, körülnézel régi szobádban, és előbukkannak az elmúlt évek emlékei
– mondta Linda Spilker, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai bolygókutatási laboratóriumának munkatársa, a Cassini-program egyik felelőse, aki szerint
a Cassini hasonló módon utoljára fog körülnézni a Szaturnusz rendszerében, amely 13 éven át volt az otthona. És az általa küldött képekkel szívmelengető emlékek érkeznek a Földre.
A Cassini a tervek szerint szeptember 14-én fogja elkészíteni az utolsó képeket, egyebek között a Titan és az Enceladus holdakról, a Szaturnusz északi féltekéjén lévő hatszögletű légköri képződményről, valamint a gyűrűkbe ágyazott, Peggy nevű objektumról. A szondát ezután felkészítik a becsapódásra, ami azt jelenti, hogy azokat a műszereket helyezik előtérbe, amelyek légköri adatokat tudnak gyűjteni.
A végső, megsemmisítő ugrásról nem fognak fotók készülni. Helyette a tudományos műszerek a bolygó légköréről gyűjtenek adatokat és küldik el, mielőtt az űrszonda irányíthatatlanná válik és antennája már nem a Föld irányába mutat. Földi teleszkópok – mintegy 1,6 milliárd kilométer távolságból – megpróbálják majd elkapni a „kozmikus fellobbanást”.
A Cassini elolvad és szétszúzódik, ahogy több mint 120 ezer kilométeres óránkénti sebességgel alámerül a bolygó légkörébe. A földi irányítók akkor fogják tudni, hogy a szonda megsemmisült, ha a földi antennák elveszítik vele a rádiókapcsolatot, ami várhatóan szeptember 15-én, közép-európai idő szerint 13 óra 54 perckor fog bekövetkezni.
A Cassini-misszió a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Olasz Űrügynökség (ASI) közös projektje, melynek célja a Szaturnusz és holdjai felkutatása. Az űrszonda 1997-ben indult a floridai Cape Canaveral űrközpontból. A nagyméretű szonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában.
- A NASA hivatalos oldalán követhetjük a Szaturnuszba zuhanás folyamatát, valamint kitűnő ismeretterjesztő anyagot is találunk a Cassini-misszióról.
Szaturnuszi vihar látható a Cassini űrszonda első felvételein. Remélik, nem karambolozik
