Mesét olvasni jó. Ráadásul amellett, hogy a történetek a kicsiket és a felnőtteket is szórakoztatják, az olvasás során a gyerekek képzelőereje és szókincse is fejlődik, sok mindent megtanulhatnak a világról, a közösen átélt élmény pedig a szülő-gyermek kapcsolatot is erősítheti. Ha pedig verses meséket választunk, a rímek és az ismétlődő részek még játékosabbá tehetik a folyamatot. A Móra Könyvkiadó kínálatában klasszikus magyar verses mesétől a fantasztikusan illusztrált, kortárs finn nyuszikalandig jobbnál jobb könyvek közül válogathatunk.
Kezdjük a hazai gyermekirodalom egyik alapművével,
amivel akár még nagyszülőket is rávehetjük a nosztalgiázásra. Szabó Magda első gyerekkönyve, a Bárány Boldizsár igazi klasszikus, játékos rímeivel és kedves állatfiguráival évtizedek óta a magyar gyerekek könyvespolcának egyik meghatározó darabja. A jó és a rossz szembeállításán alapuló történet a mai ízlésnek olykor talán kicsit didaktikus, ám a verses forma és a szöveg zeneisége könnyen elvarázsolhatja a kicsiket, a visszatérő részeket pedig pikk-pakk fejből skandálhatják az olvasás során. Címszereplőnk, Bárány Boldizsár a tizennyolc bégetés, vagyis fejezet során igazi fejlődéstörténetet jár be: az iskolakerülő, lázadó, tettei következményeivel és másokkal mit sem törődő kisbárány a sok szeretet és a jó szándékú környezet hatására megtapasztalja milyen a bűnbánat. Így végül egy titkos akció keretében megpróbálja az összes hibáját jóvá tenni, bízva abban, hogy mindenki megbocsát a sok komiszságáért.
A klasszikusoknál maradva
következzék egy
lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó.
Bízom abban, hogy mindenki tudja, nem másról, mint Kormos István legismertebb karakteréről, Vackorról van szó. Aki azután, hogy kijárta az első bét, nagyot gondol, s szembeszállva a mackó életforma szabályaival, téli álom helyett inkább messzi útra indul. Meg sem áll Budapestig, ahol hamarosan szállást talál, s Jolán néni még egy sapkával és egy sállal is megajándékozza. Vackor beutazza Pestet és Budát, és közben mindent kipróbál, ami télen boldoggá tehet egy kismackót: hógolyózik, hóembert, vagyis inkább hómackót épít, találkozik a télapóval, és korcsolyázik a Műjégpályán. Persze, ha egy mackó korcsolyázás közben elhagyja a meleg ruhát, ugyanúgy megbetegszik, akár egy igazi gyerek. És a Vackor-történetek erőssége pont ebben rejlik: ő nem egy játékmackó, hanem egy kölyökmackó, aki ugyanúgy él, mint bármelyik kislány és kisfiú. Először óvodába, majd iskolába jár, és folyamatosan keresi a kalandokat, így a gyerekek könnyen azonosulni tudnak vele.
A muzsikás kismalac című kötet
szintén Kormos István verses meséit tartalmazza, ami a Móra Könyvkiadó legújabb kiadásában Buzay István humoros és a mostani gyerekek vizuális kultúrájához illeszkedő rajzaival jelent meg. Ezekben a mesékben a legkisebbek kedves állatai jelennek meg: az ijedős nyuszi, a hetvenkedő sün, a vitatkozó egerek, a fázós rókakölykök és a muzsikáló kismalac. A rövid, önálló történetek kiválóan alkalmasak arra, hogy nyaralás alatt – mondjuk két fürdés között – néhány percre lekössük a gyerekek figyelmét. Egyébként én azon sem lepődnék meg, ha a gyerekek rögtön repetát kérnének az olvasásból, ugyanis annyira kedvesek és játékosak a mesék. A sok indulatszó, a hasonló hangokból álló hangutánzó és hangfestő szavak pedig mozgalmassá és könnyen megjegyezhetővé teszik az egyszerű rímekből álló szövegeket.
Most viszont irány Észak, és meg se álljunk Finnországig!
Kirsi Kunnas Nyakigláb Nyuszi bukfencei című verses meséje 1979 óta a finn gyerekek egyik meghatározó könyve, ami nálunk Gáti István nagyszerű fordításában olvasható. A szöveg nyelvezete teljesen igazodik a gyerekek szóhasználatához: a tagot nyuszinak hívják, de a klappol és az izémizé sem híányozhat a sorok közül. A történet hőse a játékos kedvű Nyuszi, akit a Varázsló bűvöl elő a kalapjából. Nyuszi azonban ismeretlen az erdő lakói előtt, s fogalma sincs, mire való a füle, a szeme, az orra és a szája, vándorútra indul hát, hogy kiderítse. Bejárja az erdőt, kalandjai során nem kerülheti el a Villogónyelvű Rókát és a Frászfogú Farkast sem. Hogy végül dűlőre jut-e nyuszi az identitáskeresésben, azt most nem árulnám el, mert ezt a mesét szerintem, tényleg kár lenne bárkinek is kihagynia. Egyedi hangulata jól tükrözi az északi lelkületet, Christel Rönns illusztrációi pedig még élvezetesebbé teszik az olvasást.
A végén pedig jöjjön egy kortárs mesejáték Erdős Virág tollából.
A Pimpáré és Vakvarjúcska ironikus, vicces, kalandokkal teli történet. Az alapsztori kissé banális, hiszen egy csődközeli királyi udvarban vagyunk. A kiürült kincstárat pedig nem másként szeretné a király és királyné felturbózni, minthogy lányuknak, Pimpáré királykisasszonynak gyorsan férjet találnak. Jönnek is a kérők szép sorjában, de ő elutasítja őket. Vakvarjúcska azonban mindenkinél gyorsabb, és elviszi magával a királylányt. Hogy ebből az akcióból lehet-e végül házasság, és rendbejönnek-e az udvarban a dolgok, azt nem árulnánk el előre. Egy formabontó, családépítő ötletünk azonban van: a Móra Könyvkiadó kiadásában a jelenetek díszleteit és színpadképét Filó Vera rajzai helyettesítik, a dialógusok szereplőit pedig apró, színes piktogrammok jelölik. Így ha az egész családot rá tudjuk venni az olvasásra, és felosztjuk egymás között a karaktereket, egyből gyerekszínházzá változhat a nappalink.
Kormos István: Vackor világot lát
Kormos István: A muzsikás kismalac
