Emléktáblát avatnak Margitai Ági (1937-2014) színművész tiszteletére szülőházán, Budapesten, a VIII. kerületi Teleki téren.
Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész idén lenne 80 esztendős. A MASZK Országos Színészegyesület és a VIII. kerületi önkormányzat ebből az alkalomból állít emléktáblát a művésznőnek.
A megemlékezésen Novák Eszter rendező, Hegedűs D. Géza színművész és Sántha Péterné józsefvárosi alpolgármester is részt vesz.
Margitai Ági 2014. november 4-én hetvenhét éves korában hunyt el rövid, súlyos betegség után. Mindig megújulásra képes tehetsége, szakmai alázata és kifogyhatatlan energiái csaknem hatvan éven át szolgálták a magyar színház- és filmművészetet.
A színésznő 1937. július 12-én született Budapesten, a Teleki téren nőtt fel. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára érettségi nélkül felvették. Az ő korosztálya volt az utolsó, amely megkapta ezt a lehetőséget: papír nem kellett, elég volt a tehetség. Tanára volt Gellért Endre, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán, osztálytársa Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Fülöp Zsigmond, Fonyó József. Már másodéves főiskolás korában játszott a Nemzeti Színházban, 1958-as vizsgaelőadásukat, Brecht Koldusoperáját az évad színházi revelációjaként értékelték.
A főiskola elvégzése után, 1958-ban pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte, ahol 1962-ig játszott, majd egy-egy évadot a kecskeméti Katona József Színházban és a Petőfi Színházban töltött. 1965-től a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1968-tól a Mikroszkóp Színpad, 1970-től a Szegedi Nemzeti Színház, 1972-től a budapesti József Attila Színház, 1978 és 1982 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt, ahol Paál István rendezővel dolgozott, jelentős szerepeket játszott.
1982-ben a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm), 1990-ben pedig újra a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1999-től a Győri Nemzeti Színház foglalkoztatta, majd szabadúszóként játszott. 1992 és 1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivőjeként is tevékenykedett.
Energikus, színes egyénisége, jellegzetes hangja drámai és vígjátéki szerepekben is kitűnően érvényesült. Óriási életművében megtalálható a Pygmalion Elizája, Anna Frank, a Ványa bácsi Szonyája és Stuart Mária, a Koldusoperának minden női főszerepét eljátszotta, kétszer volt Kocsma Jenny, egy alkalommal Polly, másik két rendezésben pedig Peacockné.
Az Egy szerelem három éjszakája című darabban ő volt az első Júlia, eljátszotta Füst Milán Máli nénijének címszerepét. A Kamondi Zoltán rendezte miskolci Saloméra megkapta a legjobb női alakítás díját 1995-ben az Országos Színházi Találkozón.
2001-ben rendezőként is bemutatkozott LaBute Szentek fecsegése című művének színre vitelével.
Számos filmben kapott szerepet. Sokat dolgozott Paál István, Fehér György, Sándor Pál és Novák Eszter rendezővel. Legnagyobb filmszerepét a Radványi Géza rendezte Circus Maximusban (1980) játszotta. Filmjei között volt a Sándor Pál rendezte Herkulesfürdői emlék (1977), a Szabadíts meg a gonosztól (1979), a Ripacsok (1981), a Szerencsés Dániel (1983) és a Gazdag Gyula rendezte Elveszett illúziók (1983).
Az utóbbi évek nagynevű fiatal rendezői is szívesen dolgoztak vele. Alföldi Róbert Nyugalom (2008) és Kocsis Ágnes Pál Adrienn (2010) című filmjében is szerepelt, utolsó filmszerepét Török Ferenc Senki szigete című alkotásában játszotta.
Margitai Ágit 1962-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1981-ben lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész, 1995-ben pedig Déryné-díjat kapott. 2006-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2010-ben több mint negyvenéves, sokoldalú művészi pályája elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki.
