Romazuri címmel játsszák a magyar mozik csütörtöktől Philippe de Chauveron, a Bazi nagy francia lagzik rendezője új vígjátékát.
A történetben Jean-Etienne Fougerole, a felesége szoknyáján csüngő, mérsékelten sikeres, szabadszellemű írónak új könyve jelenik meg, amely a befogadás, a tolerancia és az együttélés aktuális témáját boncolgatja. Egy tévévita során egy harcias újságíró felszólítja Fougerole-t, hogy a nagy szavak helyett mutasson példát, és fogadjon be rászorulókat a házába. Az író, a könyv eladásának növekedése reményében megadja címét a műsorban. Másnap azonban nem várt fordulat következik:
Reggel Fougerole villája előtt egy kilenctagú roma család jelenik meg, amelyet a jómódú család ezek után kénytelen vendégül látni. A vendégeskedés lassan együttéléssé nyúlik, és számtalan olyan változást hoz az elit franciák életébe, amelyeket legvadabb álmaikban sem gondoltak volna.
A film alapötletét egy migránskérdésről szóló valódi tévévita adta, amelyben egy jobboldali és egy baloldali képviselő érvelt pró és kontra. A beszélgetésben a filmhez hasonlóan fölmerült, hogy miért nem fogadják be a politikusok a migránsokat. A beszélgetés során a politikusok a magánszféra intimitására hivatkozva elhárították a felszólítást, a rendező azonban úgy gondolta, érdekes lenne ezt a témát továbbgondolni.
Az is fontos szempont volt, hogy szembe akartam állítani a leggazdagabb rétegeket a legszegényebbekkel
– mondta a rendező, hozzátéve, hogy eredetileg nem kimondottan a romákról akart filmet csinálni, de Franciaországban jelenleg ezek a vándor romák a legszegényebbek.
Philippe de Chauveron személyesen nem igazán ismerte a cigány kultúrát, de a film jó lehetőséget jelentett számára, hogy jobban belelásson a világukba és bemutassa a francia embereknek is. Mint mondta, a vándorcigányok leginkább az Európai Unió megalakulása utáni években kezdtek nagyobb számban Franciaországba érkezni, ezért az emberek nagy része elég keveset tud róluk, szemben az arab, vagy az afrikai bevándorlókkal, akikkel generációk óta élnek együtt.
A film egyes jeleneteit Romániában, ott élő romákkal forgatták, de a főbb szereplők között is voltak roma származású színészek.
Philippe de Chauveron maga is jól ismeri a multikulturális életet, és úgy vélte, a mai világban különösen fontos beszélni az emberek együttélésének problémájáról, azért is, mert ahogy fogalmazott
szomorúak azok az országok, ahol mindenki ugyanolyan”.
A film erős iróniával mutat be jeleneteket két egymástól teljesen eltérő értékrendű társadalom életéből, de igyekszik felhívni a figyelmet a hasonlóságokra is. A rendező elmondta, a francia társadalomra jellemző, hogy sokszor akár mások számára erős humorral viszonyulnak egy-egy társadalmi vagy kulturális jelenséghez és előszeretettel karikíroznak ki embereket, népeket, helyzeteket, ritkábban magukat is.
Az a jó humor, ami kicsit megkaparja a felszínt – vélekedett.
A filmben a francia írót Christian Clavier alakítja, akit a Bazi nagy francia lagzik mellett a magyar közönség a Jöttünk, láttunk, visszamennénk filmekben és az Asterix-sorozatban is láthatott. Az író művészfeleségét Elsa Zylberstein, Babikot, a roma családfőt pedig Ary Abittan alakítja.
A rendező jelenleg a Bazi nagy francia lagzik folytatásának forgatókönyvén dolgozik.
