Tudtad, hogy a vízilovak magas fényvédő faktort tartalmazó izzadsággal védekeznek a tűző nap ellen? Gondoltad volna, hogy Shakespeare darabjaiból kiolvasható a drámaíró természettudományos érdeklődése és az asztrológusok iránti megvetése? És az megvan, hogy Jókai miért mérette Berend Ivánnal az ózon mennyiségét? Ha mindegyik kérdésre nemmel válaszoltál, akkor valószínűleg nem vetted még kezedbe Lente Gábor – Vizilónaptej és más történetek kémiából című kötetét. A szerző a Debreceni Egyetem Kémiai Intézetének oktatója, aki saját blogján publikálja tudományos ismeretterjesztő írásait. A bejegyzésekből szerkesztett kötet a Typotex kiadónál jelent meg májusban. A könyvet a héten mutatták be a Zipernowsky Tudományok és Művészetek Házában.
A Vizilónaptej és más történetek kémiából egészen sajátos, szórakoztató módon közelíti meg az elsőre száraznak tűnő természettudományos témákat. Noha a történetek megértéséhez olykor szükségeltetik némi matematikai, fizikai és kémiai ismeret, de Lente Gábor olyan sztorikat tár elénk, melyekkel az iskolában aligha volt módunk találkozni. A szerző a könyvbemutató első fél órájában prezentáció formájában szemezgetett kötetének legizgalmasabb fejezetiből. Megtudtuk például, mennyire ismerte Jókai Mór a vegytant. Kiderült az is, miért keverhette össze Thomas Mann az ózon szagát az oxigén nem létező szagával a Varázshegy című regényében, amikor egy korabeli röntgengép működését próbálta szemléltetni.
Most nagyon szerény voltál. Úgy tettél, mintha a könyv csak azokról a történetekről szólna, amiket az imént elmeséltél. A kötet ennél sokkal izgalmasabb.
– méltatta Lente Gábor könyvét Schiller Róbert fizikai kémikus, aki beszélgetőtársként vett részt az eseményen. A Vizilónaptej és más történetek második fejezetében olyan híres személyek történeteit ismerhetjük meg, akik a vegyészet területén (is) maradandót alkottak. Ilyen például Görgey Artúr, Margaret Thatcher, Martinovics Ignác vagy Kurt Vonnegut.
A Mindennapi tudomány című fejezetben valódi ismertető cikkekkel találkozhat az olvasó. Rengeteget lehet belőle tanulni. Gábor remekül kilát abból a szűk kémiai körből, ami a vegyész számára rendkívül izgalmas, emellett rálát az élet keletkezésének problémájára is. Külön emberi erény, hogy saját munkájáról nagy önfegyelemmel nem is beszél. Elegáns fizikai, matematikai és kémiai módszerek csokráról van szó. Az igényesség és az intellektuális becsvágy jellemzi a kötetet.
– elemezte a szerzői habitust Schiller Róbert. Szerinte a természettudományoknak az emberi élethez való kapcsolódását kell megismernünk, és ebben a feladatban lépett előre óriásit Lente Gábor a Vizilónaptej és más történetek kémiából című kötetében.
A könyvet itt tudod megrendelni, ide kattintva pedig bele is olvashatsz a kötetbe.
