Úgy húznak el a diákok külföldre, mint a vadlibák

egyetem

Nemzetközi szinten is egyre gyakoribb, hogy külföldre mennek tanulni a diákok, különösen a keleti országokban volt jelentős az emelkedés. Magyarország a kétezres években kivételnek számított, mert a felsőoktatás itthon viszonylag jó színvonalú és ingyenes volt. 2012 után azonban egyre több addig térítésmentes szakot tettek fizetőssé, és onnantól meredeken csökkent a tanulók száma a felsőoktatásban – míg a magyar fiataloké nem. A külföldön tanuló magyar fiataloké viszont egyre magasabb, írja a 444.hu: az eltűnő fiatalok jó része már nem csak a munka világában keresi külföldön a boldogulást.

Számokban ez annyit jelent, hogy míg a 2010/2011-es tanévben még 361 ezer főiskolás és egyetemista volt, 2016/2017-re már csak 287 ezer. A rekordszám egyébként 424 ezer a 2005/2006-os tanévből.

Az Oktatási Hivatal adataiból az látszik, hogy évi 4 százalékkal csökken a hallgatók száma: az elmúlt hét évben 78 ezerrel lettek kevesebben.

Az UNESCO adatai alapján a 2005-ös 1,7%-ról 2015-re 3,2%-ra emelkedett a külföldön tanuló magyar diákok száma. A magyar diákok leginkább azokba az országokba mennek, ahol ingyenes a felsőoktatás: Németországba, Ausztriába, Hollandiába és Dániába. Pörög még Románia is: nem hogy egyre kevesebb erdélyi magyar diák jön át Magyarországra tanulni, még el is mennek innen oda – a külföldön tanuló magyar egyetemisták, főiskolások között a nyolcadik legnépszerűbb célország lett a szomszéd.

Közben a magyar felsőoktatás csúszik lefelé: a világ 500 legjobb felsőoktatási intézményét listázó shanghaji rangsorból, amelyet a kínai a kínai Jiao Tong Egyetem állít össze minden évben 2003 óta, az utóbbi két évben eltűntek a magyar egyetemek.

Az ötszáz intézményt tartalmazó listán 2015-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem a 401–500. helyen szerepelt – ma egyik sincs rajta, felzárkózott viszont Zágráb, Belgrád, Ljubljana. Szlovákia kivételével az összes környező országból szerepel rajta felsőoktatási intézmény.

Azt csak halkan fűzzük hozzá, hogy 2009-ben az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is a 303-401. helyen szerepelt a listán, 2015-re a 401-500. helyre csúsztak vissza – aztán el is tűntek, így már ezzel sincs több gond.

Azt sajnos nem tudjuk megmondani, mennyien tanulnak ingyenes, és mennyien fizetős képzésben itthon, mert az Oktatási Hivatal ezeket az adatokat 2012 óta – mint már említettük, ekkor indult be egyre több szak fizetőssé tétele –  nem teszi már közzé.

 


  • Bellér János

    Ezzel szemben:
    “Az egyik legismertebb rangsorkészítő, a brit Quacquarelli Symonds (QS) évente rangsorolja mind a felsőoktatási intézményeket, mind képzéseiket. A legújabb képzési területekre lebontott lista alapján a CEU politikatudomány és nemzetközi tanulmányok programja a 42. helyet érte el” – közölte az egyetem az eduline-nal.
    A CEU szociológia képzése megtartotta a tavalyi 51-100. helyét – csakúgy, mint a filozófia program, a társadalompolitika és az adminisztrációs képzés is. A Közép-európai Egyetem történelem szakját a Quacquarelli Symonds szakemberei a 101-150., a közgazdaságtan és ökonometria programot a tematikus rangsorban a 151-200. helyre sorolták, de bekerült a legjobbak közé a jogi képzés is.”
    Azt meg bezárják,”így ezzel sincs több gond”