Fábri Zoltán születésének 100. évfordulójára a tervek szerint a rendező teljes életművének restaurálása elkészül annak a hosszútávú programban, amelyben a magyar filmörökség digitális felújítását végzi a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum.
Fazekas Eszter, a Filmarchívum restaurátora elmondta, hogy minőségi váltás történt a korábbi filmfelújítási programban, hiszen január elsejétől a Filmarchívum bekerült a Magyar Nemzeti Filmalapba így évi 300 millió forintból végzik el a régi magyar filmek teljes körű restaurálását.
Ez azt jelenti, hogy a minden hibától megtisztított és restaurált képű és hangú filmek digitális mozikópiákon és szélesvásznakon is vetíthetők lesznek.
A Fábri-életműről szólva elmondta, hogy már majdnem kész van a rendező legnagyobb hatású filmjének, a Körhintának a felújítása, de teljes körű restaurálás alá esik a Hannibál tanár úr, Az ötödik pecsét, a Húsz óra, az Édes Anna, valamint a Két félidő a pokolban is.
Az idei tervben szerepel továbbá Radványi Géza Valahol Európában című korszakalkotó filmje, Kertész Mihály 100 éve forgatott Az utolsó hajnal című alkotása, Enyedi Ildikó Az én XX. századom című első mozifilmje, Sára Sándor 80 huszár című alkotása és még az idén elkezdődik Szabó István és Makk Károly filmjeinek teljes körű felújítása is.
Fazekas Eszter a restaurálás menetéről elmondta, hogy először is számba kell venni minden filmanyagot, ami a filmből rendelkezésre áll, a legjobb, ha elérhető az alkotás eredeti kameranegatívja is, hiszen erről lehet a szkennelés folyamán a legerősebb jelet kapni. A Körhinta eredeti negatívjáról 140 kópiát húztak le korábban, ezért ez a kameranegatív nagyon sérült volt és számos kocka is hiányzott belőle. Ilyenkor a restaurátorok elkezdik keresni azokat az úgynevezett filmkellékeket vagy kópiákat, amelyekben megtalálhatják ezeket a hiányzó kockákat, hiszen a digitális restaurálás lehetőséget ad arra, hogy bármilyen „kellékből” beszkenneljék a hiányzó kockákat, képet és hangot, majd ezt hozzáillesszék az eredetihez. Ezek után következik a már beszkennelt képkellék kockánkénti restaurálása: megszüntetik a remegést, az anyagban lévő villogást, ami a korabeli rossz hívásból adódhatott, valamint leszedik a nagy bomlásokat, hibákat. A Körhinta negatívja például annyira sérült volt, hogy szinte méterenként nagy szélragasztások voltak a filmben, a kép jobb oldalát sok kockán keresztül végig kellett javítani, de számos emulziós sérülés és beszakadás is volt rajta – részletezte a szakember.
A Fábri-életművet a születésnap táján szeretnék megjelentetni és különböző projektekben ezeket a nagy felbontású digitális mozikópiákat vetítéseken is bemutatni. Nagy külföldi érdeklődés is van ezekre a filmekre, ezért Fábri Zoltánt retrospektív sorozatokon és nemzetközi fesztiválokon újra ismertté kívánják tenni.
