Az 1950-ben alapított Móra Könyvkiadó számos új kötet megjelentetésével készül az április 20-23. között megrendezésre kerülő Könyvfesztiválra. Mivel várja az eseményen az érdeklődőket a Móra és melyik könyvtől várják a legnagyobb sikert? Hogyan alakult át az utóbbi években a gyermek- és ifjúsági irodalom? Mi a titka a jó gyerekkönyvnek? Ilyen és ehhez hasonló témákról beszélgettünk Dian Viktóriával, a Móra főszerkesztőjével. Interjú.
- A gyerekirodalmi klasszikusok általában biztos sikert jelentenek
- Nagy kihívás az új fejlesztések bevezetése
- 15 év alatt még nem válik klasszikussá egy könyv
– Hogyan készül a Könyvfesztiválra a Móra Kiadó?
11 könyvünk jelenik meg könyvfesztiváli újdonságként, és számos programot szervezünk a bemutatásukra. Van köztük grafikai kiállítás, kézműves-foglalkozás, bábelőadás a legkisebbeknek, szakmai beszélgetés műfordítókkal, dokumentumfilm-bemutató, rendhagyó zenés irodalomóra és slam poetry klasszikus költők verseire. Természetesen péntek reggeltől vasárnap estig folyamatosan dedikálnak szerzőink a Móra Kiadó standjánál.
– A kiadó legfőbb célcsoportja, a fiatalabb korosztály jellemzően mennyire képviselteti magát a Könyvfesztiválon?
Sok kisgyermekes család látogat el a könyvfesztiválra, és amíg a szülők válogatnak a nekik tetsző kiadványok között, addig várja a kicsiket a gyerekszínpad és számos gyerekfoglalkozás. A kamaszokat nehéz becsábítani a könyvpavilonokba, számukra például a Millenáris parkjában pikniket szervezünk, amely a 14–18 éves lányok körében kedvelt LOL című könyvsorozatunk rajongóinak szól.
– Az új megjelenések közül mely kötetektől remélik a legnagyobb sikert a rendezvényen?
A legnagyobb kuriózumnak Astrid Lindgren Háborús napló 1939–1945 című könyvének megjelenése számít. Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki tavaly a napló svéd kiadása, mert az elsősorban gyerekkönyveiről ismert írónőről addig kevesen tudták, hogy a II. világháború alatt titkosszolgálati munkát vállalt, és sokkal többet tudott a kor politikai-katonai eseményeiről, mint egy egyszerű háziasszony. A műfajteremtő „női hadinapló” bemutatóját a Svéd Nagykövetség szervezésében tartjuk, a rendezvény második felében megtekinthető a szerzőről készült dokumentumfilm. A legnagyobb érdeklődés új sorozatunkat, a Reposztot övezi, amely Arany János, József Attila és Petőfi Sándor verseit Kemény Zsófi, Gábor Tamás Indiana és Pion István válogatásában adja közre. A három slammer kommentálja is a klasszikus költeményeket, és ezzel közelebb hozza őket a mai iskolás korosztályhoz. Caroline Solé Szavazz rám! és Ruth Olshan Minden, ami szép című könyve képviseli a kortárs külföldi ifjúsági prózát a kínálatunkban, az előbbi a valóságshow-k működéséről és a média manipulációiról rántja le a leplet, az utóbbi egy halálos beteg lány története. Molnár Jacqueline Robotok című képeskönyve az emberi érzelmek zűrzavarában igyekszik rendet tenni, Vig Balázs Todó kitálal a suliról című kötete pedig az iskola alsó tagozatának nehézségeiről szól sok humorral.
– A Móra Kiadó kínálatában olyan könyvek is megtalálhatóak, mint például Szabó Magdától a Sziget-kék és Weöres Sándortól a Zimzizim. Hogyan viszonyulnak a vásárlók a klasszikusokhoz?
A gyerekirodalmi klasszikusok általában biztos sikert jelentenek, hiszen ezeken a könyveken nőttek fel a szülők, nagyszülők, tehát tudják, ha klasszikus művet választanak, minőségi, jó gyerekirodalmat adnak a gyerekük, unokájuk kezébe. Ugyanakkor a klasszikusok kiadásával is sok munka van. Ahhoz, hogy ma is aktuálisnak érezze az olvasó a hajdani sikereket, 8-10 évente megújításra szorulnak a könyvek. Ez érinti a szöveggondozást, az újraillusztrálást vagy éppen az új sorozatba rendezést.
– Az utóbbi években milyen új trendek figyelhetőek meg a gyermek- és ifjúsági irodalom területén?
Felfutóban van a kortárs magyar ifjúsági irodalom, az utóbbi években egyre többen és egyre változatosabb műfajban írnak kamaszoknak. Krimi, utópia, lovagregény, meseregény, tabukérdéseket felvető lányregény, fantasy – sorra jelentkeznek a hazai szerzők, és köztük sokan nem csupán külföldi trendeket másolnak, hanem saját hangon szólnak, és hőseiket hazai környezetbe helyezik. Az elmúlt két-három évben az ún. problémaorientált írásoknak jutott fontos szerep, amelyek kendőzetlenül szólnak alkoholizmusról, rasszizmusról, az első szexuális élményről vagy éppen a bántalmazó kapcsolatról. A kisebb olvasók számára az elmúlt évben az illusztrált regény műfajának térhódítása figyelhető meg akár nemzetközi, akár a hazai piacon. Ezekben a könyvekben kevés a szöveg, sok a kép, és a tipográfiai megoldások, az oldalak vizuális elrendezése segíti a szövegértést. A kicsiknek szánt „picture book” leggyakoribb témája a különféle érzelmek bemutatása volt az elmúlt években – ezekben a kötetekben hol állatok, hol mesebeli lények segítségével ismerhetik meg a legkisebbek, hogy mi a szomorúság, a félelem, az öröm, a düh, a boldogság.
– Hogyan hat a gyerekkönyvkiadásra az e-könyvek növekvő népszerűsége?
A Móra Kiadóban az e-könyvek még nem szorították háttérbe a nyomtatott könyveket, sőt igen elenyésző számban töltik le a kiadványainkat. Ennek talán legfőbb oka az, hogy a gyerekkönyvek többsége illusztrált, és e-bookban nem élvezhetőek úgy a rajzok, ahogy egy könyvben. Ugyanakkor meglepő, hogy a kötelező olvasmányokat sem e-bookban vásárolják az iskolások, még mindig inkább megveszik őket a boltban.
– Az internet nyilván megkönnyíti az olvasók elérését, ugyanakkor a világhálón található temérdek tartalom el is vonhatja a gyerekek figyelmét a könyvekről. Ennek tükrében ön szerint ma könnyebb vagy nehezebb a dolga egy gyerekkönyvkiadónak, mint például 20 évvel ezelőtt?
A felmérések alapján, ha a kamaszok olvasási szokásait tekintjük, az általános iskola 5. osztálya körül veszítjük el a legtöbb olvasót. Ebben az életkorban szippantja be őket a digitális világ, és a könyvek helyett a számítógépes játékokat, digitális tartalmakat választják. Ugyanakkor 20 évvel ezelőtt is sopánkodtak az olvasásszociológusok, hogy a gyerekek egyre kevésbé olvasnak. Szerintem ma egy gyerekkönyvkiadónak alkalmazkodnia kell, és az online lehetőségeket az olvasás népszerűsítésének szolgálatába kell állítania.
– Egy óvodás és egy kisiskolás még nem nevezhető tudatos fogyasztónak, jellemzően olyan könyveket olvasnak, amiket megvesznek nekik. Ilyen tekintetben ön szerint mennyire igényesek a szülők?
Teljesen változó. Ismerek olyan kiváló ízlésű szülőt, aki szereti a kortárs grafikát, és a vizuálisan legigényesebb gyerekkönyveket veszi meg a kislányának, aki viszont kizárólag szivárványos unikornisokról, csillogó ruhájú tündérekről szóló könyvet szeretne nézegetni esténként. Ha a szülő bizonytalan, általában a jól bevált klasszikus kötetekhez fordul. Amit viszont évről évre tapasztalok, az a kortárs gyerekirodalmi szövegek iránti bizalmatlanság: szabad-e az élőbeszéd fordulatait beletenni egy gyerekversbe, lehet-e ironizálni vagy felnőtt témákról beszélni gyerekeknek?
– Egy jó gyerekkönyv, verseskötet az oktatásban is különösen hasznos lehet. A Móra weboldalán pedagógiai segédanyagok is megtalálhatóak. Az iskolák, pedagógusok mennyire keresik az együttműködést a kiadóval?
Általában mi keressük őket. Rendszeresen küldünk az óvodákba, iskolákba hírlevelet, amelyben beszámolunk az újdonságainkról. Igyekszünk eljutni pedagógiai konferenciákra, ahol bemutatjuk a kiadványainkat. Szerencsére sok olyan könyvünk van, amelyet már jól ismernek a tanítók, például az Ablak-zsiráf, Gőgös Gúnár Gedeon, Mosó Masa mosodája, Ének az óvodában, Ének a bölcsődében, és az újabbak között Bosnyák Viktória Nyelvkincstár-sorozata vagy Balázs Ágnes Mesélő nyelvtan-sorozata. Nagy kihívás az új fejlesztések bevezetése, meghonosítása a tanári gyakorlatban.
– Számos, gyerekeknek szóló kötet kerül piacra, mégis kevésből válik klasszikus. Vajon mitől lesz maradandó egy gyerekkönyv?
15 éve dolgozom a Móra Kiadóban, és ha belegondolok, hogy a 15 évvel ezelőtti új címeinkből hány jelenik meg ma, akkor egy kezemen meg tudom számolni őket. Másrészt 15 év alatt még nem válik klasszikussá egy könyv! A vizuális trendek 6-8 évente elavulnak, a slágertémák, mint a varázslók vagy a vámpírok, még hamarabb váltják egymást. Az ifjúsági könyvekben gyakran használt kamasznyelv, szleng is idővel porossá válik. Nehéz megmondani, melyik könyv marad meg, és képes érvényesen szólni 30-40 évvel később is. Azt hiszem, fontos, hogy az író vagy grafikus rendelkezzen egyedi látásmóddal, és felül tudjon emelkedni az adott korra jellemző sémákon, képi-nyelvi mintázatokon. Talán ezért lett klasszikus Erich Kästner vagy Lázár Ervin, Réber László vagy Kass János.
A Móra Kiadó Könyvfesztiváli újdonságairól itt tájékozódhatsz bővebben.
