Az Újragondolt Czóbel 2.0 kiállításon az elveszett műveket is bemutatják

Czóbel Béla; Gulyás Gábor

Újrarendezve, külföldről, köz- és magángyűjteményektől kölcsönkapott új képekkel nyílt meg szombaton az Újragondolt Czóbel 2.0 című állandó kiállítás a festő nevét viselő szentendrei múzeumban.

A Czóbel Múzeum tavaly korszerűsített épületében az állandó kiállítás is megújult, s már akkor célul tűzte a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC), hogy időről időre “újragondolják”, és folyamatosan új műveket mutatnak be – emlékeztetett köszöntőjében Gulyás Gábor, az FMC igazgatója. A mostani kiállítás ennek a törekvésnek a megvalósulása, ahol jelentős változásokkal találkozhat a közönség, így például Czóbel Béla (1883-1976) egyik fontos művével, A bergeni lelkész című festménnyel is. Az igazgató megjegyezte azt is, hogy a tavalyi felújítás után az egyik leglátogatottabb múzeum lett a Czóbel.

Barki Gergely, a kiállítás kurátora elmondta, hogy elsősorban a hollandiai periódust bemutató anyag gazdagodott.

A múzeum törzsanyagában kevés alkotás található a művész korai időszakából, s a tavalyi “újragondoláskor” határozták el, hogy évente új darabokat kérnek kölcsön ebből a korszakból köz- és magángyűjteményektől. Már az elmúlt évben is sok ilyen képpel sikerült a hiány áthidalni, azok a művek azonban már visszakerültek a tulajdonosokhoz, így újakat kellett kérni. Az első teremben most hét teljesen új festményt láthat a közönség, köztük a nemrég felfedezett 1904-es Körhinta című képet, amely fontos része az életműnek. Az alkotás februárban érkezett a múzeumba és jövő hétig tekinthető meg.

MTI Fotók: Kovács Attila

A mostani újrarendezésben a grafikai szekció is megváltozott – folytatta a kurátor -, a műveket Bodonyi Emőke művészettörténész válogatta, a közönség egyebek mellett találkozhat egy Kernstok Károlyt ábrázoló litográfiával, illetve egy raktárból előkerült grafikával, A pásztorfiú kecskével című művel, mellette pedig az a gobelin látható, amelyet Czóbel felesége, Isolde Daig készített a rajz alapján.

A tavalyi után idén újabb “kétoldalas” festményt láthat a közönség, ezek különlegessége, hogy Czóbel a vászon mindkét oldalát megfestette.

Barki Gergely elmondta, hogy lesznek cserék év közben is, így az állandó kiállítás folyamatosan változik.

Egy interaktív képernyőn “végig lehet lapozni” Czóbel elveszett műveit, melyek száma száz fölött van. A “hiánykatalógus” segíthet abban, hogy előkerüljön egy-egy alkotás.

A tárlatot Kratochwill Mimi művészettörténész nyitotta meg (fenti képen), aki Czóbel utolsó éveiben fiatal múzsája és modellje volt. Ma a festő egyik legjelentősebb monográfusa, a róla készített Mimi című 1971-es portré a kiállításon is megtalálható.