Brit, német, osztrák és belga lapok is foglalkoztak csütörtökön a felsőoktatási törvény módosításával.
A Financial Times című londoni lap
Tony Barber tollából közölt véleménycikke szerint amikor Magyarország 1989-ben levetette magáról a kommunizmust, a liberális demokrácia felépítésének kilátásai ragyogóbbak voltak, mint – talán Lengyelország kivételével – bárhol másutt a közép- és kelet-európai térségben. Ez az időszak azonban távoli emlék volt csupán, amikor a magyar kormány áterőszakolta a parlamenten azt a törvényt, amely nyomást gyakorol a Közép-európai Egyetemre (CEU), a tudomány függetlenségének és a gondolat szabadságának budapesti erősségére.
A brit lap szerint a „konzervatív nacionalista” Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Magyarország messze eltávolodott a tolerancia és a politikai pluralizmus értékeitől, amelyek az 1980-as évek kommunistaellenes ellenzékét inspirálták. Ennek megfelelően távolinak tűnik annak a valószínűsége, hogy Magyarország egyhamar visszatérhet a liberális demokráciához.
A szerző véleménye szerint a felsőoktatási törvény módosítása egyrészt kísérlet arra, hogy „megtisztítsa” Magyarországot Soros György befolyásától, másrészt azoknak a támadásoknak a kiterjesztése, amelyeket Orbán a nem kormányzati szervezetek, köztük az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International ellen intézett.
Mindeközben a baloldali ellenzék megosztott, demoralizált, és maga is arra számít, hogy egymás után harmadszor is választási vereséget szenved. A magyar társadalom egyre inkább atomjaira hullik, egyre kevésbé vesz részt a politikában, az egyenlőtlenség rekordokat dönt, és a jól képzett fiatalok kétségbeesetten igyekeznek elhagyni az országot – áll a Financial Times írásában.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap
Diplomáciai tűzoltási próbálkozások címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte: a tűzoltási kísérletek
arra utalnak, hogy az ügy nem egészen úgy alakult, ahogyan tervezték.
A magyar kormány tevékenysége egy már ismert mintázatot követ: „drasztikus szavakkal” azonosítanak egy „külső ellenséget, aki ellen a legnagyobb sietséggel kell valamit tenni”, majd „egy törvényt bedobnak a parlamentbe és a legrövidebb időn belül keresztülverik” a jogalkotási folyamaton nagyobb nyilvános vita és anélkül, hogy felmerülne külső szakértők és az érintettek meghallgatása, a külföldön is tapasztalható felháborodást pedig annak igazolásaként értékelik, hogy valóban muszáj volt lépni az ügyben.
A FAZ szerzője szerint a CEU ügyében
valószínűleg nem számoltak azzal, hogy megszólalnak olyan fajsúlyos szereplők, mint az Egyesült Államok és Németország.
Világos, hogy a kormány számára elsősorban nem a CEU, hanem „Orbán Soros elleni kampánya” az igazán fontos.
A Die Welt című német konzervatív lap
Orbán már tervezi az újabb csapást Soros ellen címmel közölte Boris Kálnoky írását, aki kiemelte: a magyar kormányfő orosz mintára törvényt tervez, amely nemkormányzati szervezetekre irányul, és ebben az esetben is
úgy tűnik, hogy a cél Soros, az amerikai milliárdos, hiszen Orbánnak szüksége van egy új ellenségképre.
Soros György világszerte számos civil szervezetet támogat, hogy előmozdítsa „liberális vízióját a jobb társadalomról”, és
a magyar kormány szemében ezek a szervezetek is nyilvánvalóan szálkát jelentenek.
A kormány izraeli és orosz mintákhoz hasonló törvényt tervez civil szervezetekkel kapcsolatban, és valószínűleg a valódi cél az, hogy „nehéz helyzetbe hozzanak” Soros által finanszírozott szervezeteket.
A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap
Orbán szavazata a szabadság ellen címmel közölt összefoglalót, amelyben kiemelték: az új magyar felsőoktatási törvény „zavarba hozza Európa kereszténydemokratáit”. Kifejtették, hogy
Orbán az élesen nacionalista politikájával egyre inkább zavaradottságot kelt az európai kereszténydemokraták körében.
Azonban valószínűtlen, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából, „mert – amint (a pártnál) mondják – akkor elveszítenék befolyásukat Orbán felett”.
A Die Presse című osztrák jobboldali lapban
a CEU egyik osztrák diákja, Constanze Jeitler írt véleménycikket Orbán támadása a kellemetlen egyetemmel szemben címmel. Megállapítása szerint a CEU képvisel „mindent, amitől Orbán irtózik”: független, nemzetközi, liberális és kritikus. Úgy véli, hogy a magyarországi törvénymódosítás közvetlen támadás a tudomány szabadsága és a kutatás ellen. Jeitler szerint Magyarországon folyamatosan aláássák az európai értékeket, és Brüsszel tétlenül szemléli.
Az osztrák Kurier vezércikke szerint
aki hallgat arról, hogy az uniós országokban figyelmen kívül hagyják a demokráciát és a szabadságot, az maga is bűnös.
Az európai polgárok nap mint nap szembesülhetnek azzal, hogy ez mit is jelent: a média korlátozása, a korrupció, az uniós értékek cinikus semmibevétele és a CEU-t veszélyeztető törvény keresztülvitele
– olvasható.
A szerző úgy véli, hogy pártpolitikailag érthető, de demokráciapolitikailag teljesen megmagyarázhatatlan, hogy az európai kereszténydemokraták miért hagyják évek óta Orbánt, ugyanis hallgatásukkal arra bátorítják, hogy egy autoriter rendszert építsen ki.
A La Libre Belgique című belga napilap szerint
a Soros György ellen hozott retorziós intézkedések aggasztó fordulatot vettek.
Corentin Léotard, a lap budapesti tudósítója szerint a CEU a liberalizmus és a multikulturalizmus szigete, az ellenállás kritikus hangjainak szószólója a Fidesz nacionalistáinak hét éve tartó szorításában, a nyitott és progresszív társadalom előmozdításával tökéletes ellentéte az Orbán által meghirdetett illiberális államnak.
